Világgazdaság Online

A közlemény szerint 2011 nyarán az ország lakossága bizonytalan volt pénzügyi jövőjét illetően, elsősorban a középkorúak és a diplomások aggódtak: az utóbbiak életében azonban jelen van a felkészülés és a tudatosság.

A biztosítótársaság a TNS Hoffmann kutató céggel reprezentatív kutatást végzett annak érdekében, hogy felmérje a változó gazdasági környezetben a lakosság pénzügyi attitűdjét és szokásait 2011 nyarán. A nemre, korra, végzettségre és lakhelyre nézve reprezentatív kutatás szerint az ország lakosságának 80 százaléka alapjában véve bizalmatlan és borúlátó.

A fiatalabb generációk, akik még sokat tehetnének a jövőjük biztosítására, ugyanakkor úgy gondolják, hogy az öngondoskodásnak még nem jött el az ideje, ők a nyugdíjas évekre való tervezést, megtakarítást még távolinak tartják. A kutatás eredményei alapján kevesen gondolják azt, hogy rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy ne kelljen a jövő miatt aggódniuk.

A kutatás szerint a 15-29 év közötti fiatalok nagy része, valamint - valószínűleg a kisebb mértékű pénzügyi tudatosság miatt - az alacsony végzettségűek fele nem is tudja pontosan, hogy mit takar az öngondoskodás. Ebben a kérdéskörben a kutatás szerint a 30-39 év közöttiek a legtájékozottabbak.

A válaszadók 60 százaléka egyetért azzal, hogy az öngondoskodás nem csak azt jelenti, hogy valaki pénzt tesz félre a nyugdíjas éveire, hanem megjelenik a már meglévő vagyontárgyak biztosítási védelme is, például a lakás vagy az autó biztosítása. Az alacsony jövedelműek 89 százaléka úgy gondolja, hogy a pénzügyi öngondoskodást nem tudja megvalósítani, mert nincs miből.

A kutatás alapján az alacsony végzettségűek aggódnak a legkevésbé nyugdíjas kori megélhetésük miatt, ugyanakkor a diplomásoknál pont fordított a helyzet: 82 százalékuk tart attól, hogy a nyugdíjas éveit hogyan fogja pénzügyileg finanszírozni.

A diplomások szerint a jövőbeni anyagi biztonságuk érdekében már most félre kell tenni annyi pénzt, amennyit csak tudnak. Közel 87 százalékuk szerint már ma el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást, és nem szabad halogatni a takarékoskodást. Korosztály alapján leginkább a 30-49 évesek azok, aki szerint már most is félre kell tenni: 86 százalékuk vallja azt, hogy már ma tenni kell a jövő érdekében.

A hosszabb távú takarékoskodással kapcsolatban a diplomások 87 százaléka és a 30-49 év közöttiek 84 százaléka mondta a kutatás során, hogy már most kell azzal foglalkozni, hogy miből fogunk a jövőben megélni.

A mintában megkérdezett 15-69 év közötti lakosság mindössze 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, s ezért nem kell aggódni a jövő miatt.