A kasszáknak sem kell a kockázat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Lapunk azonban piaci forrásokból úgy értesült, a pénztárak sem fogják valószínűleg vállalni a május 31-ei elszámolás és az októberi vagyonátadás közötti árfolyamveszteségből fakadó kockázatokat, így vélhetően a törvénymódosítás kihirdetését követően azonnal elkülönítik a visszalépő tagok vagyonát, és még a hónap vége előtt értékesítik belőle a részvényjellegű eszközöket, és készpénzben, valamint állampapírban tartják majd a vagyont az átadásig. Mivel a vagyon nagyjából 10 százaléka lehet magyar részvényekben, ez a pesti tőzsdén a következő napokban 6–7 milliárd forintos extra eladói forgalmat jelenthet, ami ha hirtelen következik be, némi árfolyameséshez is vezethet, így akár még csökkenhet is az a vagyon, ami végül az államhoz kerülhet.
A törvényjavaslat pikantériája egyébként, hogy Selmeczi korábban élesen bírálta a pénztárakat, amiért „eltőzsdézték” a tagok pénzét, ebből a módosításból viszont kiderül: ha az árfolyamok kedvezőtlenül alakulnak, az nem feltétlenül a vagyonkezelő hibája, hiszen az állam is veszíthet a befektetésein. „Selmeczi Gabriella implicit elismerte, az állam ugyanúgy óriási veszteségeket szenvedhet a nyugdíjvagyonon, mint a pénztárak” – így reagáltak az indítványra elemzésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai is.
A tőzsdék tavalyi mélyrepülésén valószínűleg tényleg bukott tavaly a NYACSA. Az alapban tavaly december végén mindössze 684,3 milliárd forint volt, ami lényegesen kevesebb annál, amit az eredeti nyugdíjvagyonból felhasználtak. A vagyonátadás után 2945,7 milliárd forint volt az alap vagyona, ebből az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) honlapján megjelent tájékoztatások során 2011-ben összesen 1416,5 milliárdot fordítottak az államadósság csökkentésére, a tb-alapokba és a költségvetésbe nettó 459 milliárd forintot utaltak át, a visszalépett tagoknak pedig 216 milliárd forintnyi reálhozamot fizettek ki, tehát év végére legalább 850 milliárd forintnak kellett volna maradnia az alapban. Időközben, ahogy az év elején a tőzsdék emelkedni kezdtek, egyébként a NYACSA vagyona is gyarapodott, a legutolsó, február végi adat szerint már több mint 720 milliárd forint volt benne, de 130 milliárd forint még így is hiányzik, ami feltételezhetően árfolyamveszteség lehet.
A Magyar Nemzeti Bank adatai is azt támasztják alá, hogy az állam veszíthetett értékpapír-befektetésein, amelyeknek elég nagy hányada lehet a NYACSA-ban. Hogy az állami nyugdíjalap mennyit bukott, az nem derül ki pontosan az adatokból, a tavaly júniusi vagyonátadás óta mindenesetre az idén március végéig 165 milliárd forintnyi árfolyamvesztesége volt a központi költségvetésnek, ennek tetemes hányada – lapunk számításai szerint mintegy 90 milliárd forint – viszont a tavaly júliusban átvett Mol-paketten keletkezhetett. Az eddig megjelent elemzések úgy számolnak, hogy a NYACSA vélhetően legalább 10 százalékos árfolyamveszteséget szenvedhetett el, és ezzel alulmúlta a magánkasszák legnagyobb mínuszba került portfólióit is.
Az is hozzátartozik viszont az igazsághoz, hogy az állami alap a gyenge tőzsdeévekben hátrányból indul, hiszen míg a pénztárak portfólióiban mindössze 45 százalék körül van a részvényjellegű eszközök aránya, az állami alapban ez meghaladja a 85 százalékot. Ráadásul az állam, mivel rövid időn belül értékesíteni kívánja az alap vagyonát, kénytelen realizálni az árfolyamveszteségeket, szemben a kasszákkal, amelyek az eredeti terveik szerint hosszú évtizedekre kívánták befektetni a pénzt, így akár egy éveken át tartó tőzsdei lejtmenet végét is kivárhatták volna. A rövid időn belüli értékesítési kényszer egyébként indokolhatja is Selmeczi törvényjavaslatát, hiszen ha a kasszák nem adják el ezeket az eszközöket, a korábbi nyilatkozatok alapján a NYACSA amúgy is igyekezne minél előbb pénzzé tenni azokat, ha a piaci körülmények megfelelően alakulnak.
A visszalépő pénztártagokat illetően is szerepelt Selmeczi törvénymódosítójában tavalyhoz képest egy változás. Az idei visszalépők esetében a reálhozamhoz áprilisra és májusra is a márciusi inflációs adatot kell figyelembe venni, mivel az áprilisi adat csak május közepén jelenik meg, és így biztonságosabban kalkulálhatnak a kasszák. Tavaly ez a körülmény még nem zavarta a jogalkotókat, az áprilisi volt az utolsó inflációs adat, amit a reálhozam számításánál figyelembe vettek. Ezzel a módosítással viszont az idén visszalépő tagok nyerhetnek némi extra pénzt, az áprilisi infláció ugyanis magasabb volt, mint a márciusi, az alacsonyabb adatot figyelembe véve pedig több reálhozamra lehetnek jogosultak.
Még mostanra sem készültek el az egyéni számlák
A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legkésőbb az idén március 31-ig át kellett adnia a tavaly visszalépett pénztártagok adatait az államnak annak érdekében, hogy az állam létrehozhassa számukra a társadalombiztosítási egyéni számlájukat.A számlák indulását Orbán Viktor miniszterelnök tavaly még 2012 elejére ígérte, ez idáig viszont a tervek megvalósításából semmi sem látszik, holott tavaly a pénztártagokat éppen ennek a számlának az ígéretével igyekeztek az állami tb-be átcsábítani. Sőt Balog Zoltán, a napokban kinevezett emberierőforrás-miniszter úgy nyilatkozott: bár az adatok feldolgozása folyik, ebben a ciklusban biztosan nem végeznek a számlák létrehozásával.
Ráadásul míg korábban az volt az elképzelés, hogy ezek a virtuális nyugdíjszámlák képezik majd az időskori járadékok alapját, egy a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján nemrég közzétett tanulmány szerint ezen is módosítanának, és a befizetéseket egy pontrendszer alapján súlyoznák, amelyben szerepet kapna például az is, ki hány gyereket nevelt fel.
A számlák indulását Orbán Viktor miniszterelnök tavaly még 2012 elejére ígérte, ez idáig viszont a tervek megvalósításából semmi sem látszik, holott tavaly a pénztártagokat éppen ennek a számlának az ígéretével igyekeztek az állami tb-be átcsábítani. Sőt Balog Zoltán, a napokban kinevezett emberierőforrás-miniszter úgy nyilatkozott: bár az adatok feldolgozása folyik, ebben a ciklusban biztosan nem végeznek a számlák létrehozásával.
Ráadásul míg korábban az volt az elképzelés, hogy ezek a virtuális nyugdíjszámlák képezik majd az időskori járadékok alapját, egy a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján nemrég közzétett tanulmány szerint ezen is módosítanának, és a befizetéseket egy pontrendszer alapján súlyoznák, amelyben szerepet kapna például az is, ki hány gyereket nevelt fel.-->
