Világgazdaság Online

A nyereségnek köszönhetően a Stabilitás Pénztárszövetség számítása szerint a nyugdíjalapok egy kivétellel (az Évgyűrűk növekedési portfóliója) 1998 és 2010 októbere között reálhozamot értek el. Ennek mértéke a portfóliók többségénél 2-3 százalék körül van, a legjobban az Életút klaszszikus alapja teljesített, amelynek hozama évente átlagosan 3,54 százalékkal haladta meg az inflációt.

Egy „szerencsétlen” szabályozásnak köszönhetően, éppen 2008-ban kellett megemelniük a pénztáraknak a portfóliókban lévő részvények arányát, ennek hatására lehetett még nagyobb a befektetési tevékenység vesztesége 2008-ban a válság mellett. Ebben az évben 421,7 milliárd forint negatív eredmény keletkezett, 2000-től ez év harmadik negyedéig a befektetési tevékenység eredménye 760 milliárd forint. 

A kötelező magánpénztárak működéssel kapcsolatos ráfordításaik 2009-ig 108,4 milliárd forinton alakultak auditált adatok alapján, melyből majdnem 11 százalék felügyelettel- és garancia alappal kapcsolatos ráfordítás.

A 2010 első három negyedét is figyelembe véve 122,4 milliárd forintra növekedtek a működési ráfordítások, a garancia és felügyeleti díjak így is 10 százalék felett maradtak a ráfordítások arányában.

A több mint 3000 milliárd forintnyi vagyonnak, amelyet a 18 intézmény kezelt, nem egészen a fele volt magyar állampapírokban, befektetési jegyekben a pénz több mint egyharmadát, közvetlenül részvényekben valamivel kevesebb mint tizedét tartották a pénztárak. Az idősorokból kiderül: a kasszák a közvetlen részvénybefektetéseket július és október között előszeretettel csoportosították át befektetési alapokba, és a felügyeleti határozatok szerint az egyik legnagyobb pénztári vagyont kezelő OTP Alapkezelő több zártkörű intézményi alapot is indított ebben az időszakban.

Itt összehasonlíthatja az egyes magánnyugdíjpénztárak teljesítményét

A bankszámlán tartott pénzösszeg (piaci értéken) több mint 6 százalékkal csökkent, a kötvények aránya 3,57 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző negyedhez képest. Ez az érték meghaladja a 90 milliárd forintot, 1383 milliárdról 1475 milliárd forintra emelkedett a magánkasszáknál lévő magyar államkötvény.

A pénztáraknál lévő hazai állampapírok piaci értéke majdnem 30 százalékkal növekedett éves alapon, ez 337 milliárd forintot jelent.

A pályakezdők számára kötelező belépés megszüntetése és a tagdíjak átutalásának felfüggesztése előtt egy hónappal, vagyis szeptember végén már 3,0905 millió tagjuk volt a pénztáraknak, ők az első kilenc hónapban nem egészen 230 milliárd forintot utaltak át a pénztáraiknak. Ez 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, és havonta átlagosan 25,5 milliárd forintot tett ki, vagyis kevesebb annál a havi 30 milliárd forintnál, amelyet a kormány a tagdíjak elvonásától remélt.

A tagok eddig több mint 2500 millió forintot fizettek be a pénztárakba 1998 óta (2002 óta 2240 milliárd), de a kifizetések is lassan megindultak, 2010-ben az első három negyedben 2,68 milliárd forintot tettek ki. 2002 óta majdnem elérték a 20 milliárd forintot.

Elképzelhető, hogy a Századvég által közölt, ám a pénztárak által vitatott számítások is tisztázódhatnak valamelyest a felügyeleti adatokból, a hatóság ugyanis újdonságként közzétette a tb-be visszalépők adatait. Ezek szerint 2004 óta összesen 164 milliárd forintot vittek vissza az állami rendszerbe a kasszák tagjai, ennek legnagyobb részét a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben, főleg annak köszönhetően, hogy tavaly megnyitotta a kormány a visszalépés lehetőségét az 52 éven felüli pénztártagok számára. A több mint 120 ezer érintett közül annak idején több mint 70 ezren éltek a lehetőséggel. 1998 óta egyébként összesen 208 ezren léptek vissza az állami tb-rendszerbe a PSZÁF adatai szerint.

A visszalépés lehetőségének megteremtése, 2009 negyedik negyedévéve óta 122 milliárd forintot utaltak vissza az TB-be a magánnyugdíjpénztárak.

Hogy a következő két hónapban hányan lépnek vissza az állami rendszerbe, még nem tudni, ahogy azt sem, hogyan tudnak működni a pénztárak a korábbinak az ötödére csökkentett elvonásból. Az eddigi, tagdíjarányosan 4,5 százalékos működésre fordítható pénzből az idei első kilenc hónapot nem sikerült nyereséggel zárniuk: 13 milliárd forintnyi bevételükkel 14 milliárdnyi kiadás állt szemben. Az így keletkezett 974 millió forintos veszteség kevesebb mint kétharmada lett a tavalyi deficitnek. A kiadási oldalon a tagszervező ügynökökre költött pénzek nőttek drámai mértékben, csaknem 80 százalékkal, 3,58 milliárd forintra, a reklám- és marketingkiadás ezzel szemben csökkent tavaly óta. A vagyonkezelőknek is lényegesen olcsóbban kell jövőre kezelniük a kasszatagok pénzét, az első kilenc hónapban ezt 11,6 milliárd forintért tették meg, ami csaknem a háromszorosa volt annak, amit az Országgyűlés előtt lévő, új törvénytervezet előírna számukra.
Bár a pénztárak hozamai az idén is impozánsak, Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott szerint a tagok befizetett vagyona nincs biztonságban – derült ki a politikus által tartott sajtótájékoztatón. Ezt részben egy a Magyar Nemzetben tegnap megjelent cikkre alapozta, amely szerint a Honvéd Magán-nyugdíjpénztárban a tagok 200 milliós veszteséget könyvelhettek el egy ingatlanbefektetésen. A politikus emiatt a PSZÁF figyelmébe fogja ajánlani a Honvéd Magánnyugdíjpénztár vezetését és befektetési módszereit.
Hozzátette: egyre több információ, egyre több adat van a birtokukban arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések nincsenek jó kezekben, folyamatosan veszteségeket szenvednek el. „Aggódunk, hogy ez a folyamat január 31-ig fel fog gyorsulni” – tette hozzá.
A Honvéd Nyugdíjpénztár honlapjára feltett 2009. évről feltett üzleti jelentés szerint egyébként a magánpénztári ágnak nincs közvetlen ingatlanbefektetése, csak az önkéntes ág rendelkezik ilyennel, a vagyon 1,56 százalékát tartották ingatlanban tavaly év végén.
A hosszú távú hozamok terén egyébként a Honvéd az egyik legjobban teljesítő magánnyugdíjpénztár. A Stabilitás adatai szerint klasszikus alapja 1998-től ez év októberig évente átlagosan 3,51, kiegyensúlyozott alapja 2,96, növekedési portfóliója pedig 2,18 százalékos reálhozamot produkált.