Egyre többen nem képesek több mint egy éve törleszteni

Rekordmagasságba ugrott a 90 napon túl hátralékos, vagyis úgynevezett nem teljesítő háztartási hitelek aránya a bankok portfólióiban a tavalyi év végére – derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett adataiból. A lakosság kölcsöneinek 16,26 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, vagyis összesen csaknem 1100 milliárd forintnyi kölcsön hátralékossága haladta már meg a három hónapot. Hasonló arányt képviselt a hitelek belül az 1-90 napos késében lévő állomány, vagyis a lakossági hitelek mindössze kétharmadát törlesztették pontosan az ügyfelek.

Bár a bankok és a kormány is előállt többféle mentőcsomag-tervvel, a lakossági deviza jelzáloghitelekkel kapcsolatos problémák a jelek szerint érdemben nem enyhültek. Sőt a lakáscélú devizahitelek között a 90 napon túli hátralékosságban lévők aránya az év végén rekordszintre, 15 százalékra emelkedett, a szabad felhasználású deviza alapú jelzáloghiteleknél még magasabb 23,37 százalékos a több mint három hónapos csúszásban lévő állomány aránya. A szabad felhasználású devizahitelek közül egyébként már csak minden másodikat törlesztik pontosan az adósok.

A nem teljesítő deviza jelzáloghitelek arányának növekedése azért meglepő némileg, mert a harmadik negyedévben ezekben a kategóriákban a 90 napon túli késésben lévő kölcsönök mennyisége csökkent. A szakemberek közül többen is úgy gondolták, ebben az adósvédelmi programok, például az árfolyamgát is szerepet játszott. Ebbe a programba ugyanis csak azok kerülhettek be, akiknek nem volt 90 napot meghaladó hátralékossága, ez pedig arra késztethette az adósokat, hogy próbálják meg legalább részben rendezni a tartozásukat. A negyedik negyedévre azonban úgy tűnik, az adósoknak már nem maradt erre erejük.

A statisztikák szerint egyébként szinte mindegy, hogy az ügyfelek forint alapú vagy devizahitelt vettek fel, a piaci kamatozású forinthiteleknél is hasonlóan rosszak a mutatók. A lakáscélú piaci kamatozású forinthitelek 13,16 százaléka, a szabad felhasználású forint alapú jelzáloghiteleknek pedig csaknem a negyede hátralékos 90 napon túl. A támogatott lakáshiteleknél lényegesen jobb a helyzet, csak 4,33 százalékos a három hónapon túl nem teljesítő hitelek aránya, de ennél a hiteltípusnál is folyamatosan romlik a portfólió minősége.

A forint alapú személyi hiteleknél volt némi javulás a portfóliókban, az egyre kisebb volument kivető deviza alapú személyi kölcsönöknél viszont nőtt a nem teljesítő állomány aránya. A gépjárműkölcsönöknél markáns különbség van a devizaalapú és forintalapú állományok minőségében. A devizahiteleknél, bár egyre több a nem fizető adós, még mindig csak 12 százalékot tesz ki a 90 napon túli késésben lévő kölcsönök aránya. A forint alapú gépjárműhiteleknél azonban a helyzet katasztrofálisnak tűnik, minden második kölcsön törlesztése késik már legalább három hónapja. Igaz viszont, hogy a rossz állomány még valószínűleg a válság előtti időkből származik, az újabb hitelfelvételeknek köszönhetően folyamatosan javul a portfóliók minősége.

A jegybank adatai szerint azonban ennek éppen az ellenkezője történik. A tavalyi utolsó negyedévben a folyószámlahitelek kivételével nem volt olyan kölcsöntípus, amelyből a folyósított hitelek állománya meghaladta volna az adott negyedévi tőketörlesztést. Az utolsó negyedévben mindössze 142 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások, miközben több mint 232 milliárd forintot fizettek vissza a bankoknak.

A jegybank adatai szerint azonban ennek éppen az ellenkezője történik. A tavalyi utolsó negyedévben a folyószámlahitelek kivételével nem volt olyan kölcsöntípus, amelyből a folyósított hitelek állománya meghaladta volna az adott negyedévi tőketörlesztést. Az utolsó negyedévben mindössze 142 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások, miközben több mint 232 milliárd forintot fizettek vissza a bankoknak.

-->