Ha nem keresnek többen többet, nem lesz elég nyugdíjunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA politikus úgy látja: még ha sikerülne is megvalósítani a mostani kormány ambiciózus tervét a foglalkoztatás jelentős növelésére, már rövidebb távon is gondot jelent a nyugdíjrendszerben a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér lényegi felszámolása.
Mint mondta, sanyarú helyzetbe kerül a hazai nyugdíjrendszer 2050 tájékán; ha sikerülne is a mai ötven százalék körüliről hetven százalékra növelni a foglalkoztatást, még akkor is nyolcvan nyugdíjas jutna hetven aktív dolgozó-járulékfizetőre. Ez azt jelenti, hogy az állami nyugdíj színvonala a legkedvezőbb esetben is a mai színvonal hatvankét százalékára esik vissza; ha azonban nem sikerül növelni a foglalkoztatást, a mai szint negyvenöt százalékára zuhanhat vissza a nyugdíj – szögezte le Kiss Péter.
Ma száz főből harmincheten nyugdíjasok, ötvenheten pedig dolgoznak; azaz ötvenhét dolgozó befizetései, a tőlük levont nyugdíjjárulék fedezi harminchét idős korú nyugdíját. Még ha sikerülne is valóra váltani a mai kormány terveit és feltornászni az aktív dolgozók arányát hetven százalékra, akkor is nagyon nehéz helyzetbe kerülne a magára maradó társadalombiztosítási nyugellátás – utalt a politikus a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer lényegi felszámolására
Mint mondta, több járulékfizető munkavállalóra és magasabb bérekre lenne szükség ahhoz, hogy megteremtsék az egyensúlyt a befizetések és a nyugdíjkifizetések között. Így a mai elvonási arányszint mellett is ténylegesen több járulék folyna a nyugdíjkasszába. Az viszont nem vállalható, hogy az adott fizetésből arányaiban többet vonjak le nyugdíjjárulék címén.
Kiss Péter kérdésre válaszolva megjegyezte: az elmúlt években működött nyugdíj-ügyben egy politikafüggetlen kerekasztal. Ha ezt visszaállítaná a kormányzat, kész lenne az MSZP arra, hogy ne pártpolitikai alapon közelítse meg a nyugdíjkérdést - jelentette ki a szocialista politikus.
