Hatmilliárdos mínusz a kasszáknál

Tavaly év végére a magánnyugdíjpénztáraknak összesen 99 601 tagjuk maradt, számláikon mintegy 226,3 milliárd forinttal – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A kasszák a gyengén teljesítő piacokon is viszonylag sikeresen fektették be a tagjaik pénzét, hiszen év végére több mint 83 milliárd forintos hozamot halmoztak fel a számlákon. A vagyon felét hitelpapírokban – főként magyar állampapírban –, nem egészen harmadát befektetési alapokban és hozzávetőlegesen 12 százalékát részvényekben tartották a kasszák.

A pénztárakat érintő jogszabályok rendkívüli módon megnehezítették az intézmények gazdálkodását. A szektor az év végére 5,9 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. A kasszák igyekeztek spórolni, a költségeiket 2010-hez képest szinte megfelezték, de a törvényileg engedélyezett elvonásokból kevesebb mint 3,4 milliárd forintos bevételük maradt, miközben kiadásaik 9,3 milliárd forintot tettek ki. A pénztári dolgozók fizetése csaknem a felére csökkent, marketingre és tagszervezésre pedig jóformán semennyit sem költöttek már tavaly, az adminisztrációs költségeket azonban csak nagyjából 30 százalékkal tudták viszszafogni, emellett jócskán megugrottak a szektor egyéb költségei is, ezek majdnem 3,2 milliárd forintot tettek ki, a harmadával többet, mint 2010-ben.

A pénzügyi nehézségekkel küzdő szektor egyes szereplői már tavaly lehúzták a rolót, az év elején működő 18 magánnyugdíjpénztárból az esztendő végére mindössze 13 maradt. Az idén vélhetően még tovább csökken a kasszák száma, nemrég jelentette be az Erste, hogy megszünteti magán-nyugdíjpénztári ágazatát, a Generali pedig azt fontolgatja, hogy beolvad a Dimenzióba. A pénztáraknak jelenleg semmilyen bevételük sincs, legfeljebb azoknak a tagoknak a számláiról vonhatnak el némi pénzt a működésükre, akiknek a munkáltatójuk tagdíjkiegészítést fizet.

A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolta nemrég, hogy a tagok önkéntes támogatással járuljanak hozzá a pénztárak működésének finanszírozásához. Ennek összege évente és tagonként néhány ezer forint lehet, és egy nem reprezentatív felmérés szerint a maradásról nyilatkozók többsége nem is zárkózik el ettől a megoldástól. Emellett kötelező minimális tagdíjat is meghatározhatnak a pénztárak, ennek összegéről azonban vélhetően csak a soron következő közgyűléseken döntenek.

Az önkéntes kasszák is öszszességében véve pozitív hozamot értek el tavaly a náluk lévő mintegy 834 milliárd forintnyi vagyon befektetése közben, maguk az intézmények azonban veszteségesek lettek, 1,15 milliárd forintos mínuszban zárták az esztendőt.

Herman Bernadett Csökken az önkéntes kasszák tagsága Egy kisvárosnyi lakosság tavaly is eltűnt az önkéntes nyugdíjpénztárakból, a tagság így az év végére 1,267 millióra zsugorodott. A tagdíjbevétel ennek ellenére háromesztendőnyi folyamatos csökkenés után végre szerény mértékben emelkedett, 84,6 milliárd forintra nőtt. A pénztártagok egyre többet fizetnek be, miközben a munkáltatói befizetések csökkennek.

Az önkéntes kasszák is öszszességében véve pozitív hozamot értek el tavaly a náluk lévő mintegy 834 milliárd forintnyi vagyon befektetése közben, maguk az intézmények azonban veszteségesek lettek, 1,15 milliárd forintos mínuszban zárták az esztendőt. -->