Világgazdaság Online

Vegyesen teljesítettek a hazai magánnyugdíjpénztárak az első fél évben. Komoly panaszra elvileg azért nem lehet oka annak a 74 ezer embernek, aki megőrizte pénztári tagságát, hiszen az első hat hónapban mindegyik nyugdíjalap árfolyama emelkedett, sőt akadnak egészen jó teljesítményű portfóliók is.
A legmagasabb hozamok az idén a közepes kockázatú, úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióknál keletkeztek, ezekben van a tagság vagyonának nagyjából az ötöde.
A prímet az Aranykor vitte az idén, amely 7,6 százalékos hozamot ért el az első hat hónapban, de szintén 7 százalék fölötti hozammal büszkélkedhet az MKB és az ING kiegyensúlyozott alapja is. A viszonylag kevés pénztártag megtakarításait kezelő klasszikus alapok körében is az Aranykoré lett a legjobb, 7 százalék körüli hozamával, ebben a kategóriában az ING és az Aegon került még fel a dobogóra. A legnagyobb vagyont kezelő növekedési alapok sorát az MNB vezeti bő 6 százalékos nyereséggel az Aranykor és az ING előtt. A leggyengébb hozamok a magas részvényhányadot tartó növekedési alapoknál keletkeztek, a Budapest Magánnyugdíjpénztár például alig 1 százalékos hozamot ért el az első hat hónapban, a kiegyensúlyozott és klasszikus alapok között viszont nincs 2 százalék alatti hozamú.
Az állami nyugdíjrendszerbe az idén visszalépett pénztártagok számára vélhetően rossz hír, hogy a portfóliók árfolyama május 31-e óta folyamatosan emelkedett. A kasszáknak ezen a napon kellett elszámolniuk a tagsággal a reálhozamról, amit a visszalépők vélhetően már meg is kaptak. Ennek összege azonban valószínűleg jóval kisebb lett, mint a tavalyi visszalépőknél, és vélhetően jóval kevesebben is lettek jogosultak ilyen kifizetésre.
A tavalyi visszalépőknek nagy szerencséjük volt – mondták lapunknak a Stabilitás Pénztárszövetség részéről. 2011. májusának végén lokális csúcson voltak az árfolyamok, ezt követően az év során gyakorlatilag csak lefelé mozdultak a piacon.
Az idei első öt hónap ugyan emelkedést hozott a tőzsdéken, a pénztártagok reálhozamát azonban a kiugróan magas hazai infláció mégis lenullázta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint január és május között 4,3 százalékkal emelkedtek az árak, ezt például hozamával a növekedési alapok közül csak az MKB tudta felülmúlni.
A kiegyensúlyozott alapokból visszalépőknek kicsit jobb a helyzetük, a közepes kockázatú portfóliók kétharmadának hozama az idén felülmúlta a pénzromlás ütemét, a klasszikus alapok közül pedig nagyjából minden második ért el pozitív reálhozamot.
A növekedési alapok visszalépő tagjait egy jogszabályi változás is sújthatta, amely szerint az idén a kasszák már csak készpénzben vagy állampapírban adhatják át a visszalépők vagyonát az államnak. Ez az intézkedés arra kényszerítette a pénztárakat, hogy május végén sürgősen likvidálják a visszaadandó portfólióból a hazai részvényeket, ami az árfolyamok – s ezzel a hozam, valamint a reálhozam – csökkenéséhez vezetett.