Világgazdaság Online

A nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a magánnyugdíjpénztár-választásról szóló határidő hétfői lejártával kapcsolatos kérdésre válaszolva aláhúzta: a jelenlegi adatok szerint a 3,1 millió magánnyugdíj-pénztári tag 2 százaléka körül lesz azok száma, akik a magánpénztárakban való maradás mellett döntenek.

Úgy vélekedett: ez a szám lényegesen alacsonyabb annál, mint amelyek az előrejelzésekben megfogalmazódtak; a kormány legfeljebb 10 százalékos maradói részaránnyal számolt, a más számítások 3-5 százalék közötti arányt valószínűsítettek.

Matolcsy György felidézte, hogy a legutóbbi hírek szerint 58 ezer azok száma, akik a magánnyugdíj-pénztári rendszert választották. Lehetségesnek nevezte, hogy a két további munkanapon a maradók számra meghaladja a 60 ezret.

A miniszter szerint mindenki számára egyértelmű az üzenet: volt döntési lehetőség, hiszen több 10 ezren maradnak a magánnyugdíjpénztári rendszerben, de a döntő többség hosszú távú, racionális, érzelmektől mentes döntést hozott, azzal, hogy visszatér a nemzeti szolidaritást is jelentő állami nyugdíjrendszerbe.

A reálhozamokat február végéig számítják ki - hívta fel a figyelmet azzal, hogy arról az érintettek dönthetnek, a hozamot felveszik-e, átviszik-e önkéntes, vagy az állami nyugdíjpénztárba.

A nyilatkozattételi határidő január 31-én jár le, az ONYF csak ezt követően kezdi az adatok feldolgozását, ami a becslésük szerint március elejéig tart. Ezután küldik a pénztáraknak az adatokat, amelyeknek 45 napon belül meg kell állapítaniuk a visszalépő tagok számát, és ütemtervet kell készíteniük a visszaléptetés végrehajtására. Az ütemtervnek tartalmaznia kell a visszalépő tagi kifizetések, valamint az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) történő eszközállomány ütemezését is. 

Menetrend

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. Aki a magánrendszert választja, annak személyesen kell nyilatkoznia erről a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. A tartósan külföldön dolgozó, vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat.

Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

A menetrend szerint az ONYF a beérkezett nyilatkozatokat legkésőbb március 1-jéig elküldi a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyeknek 45 napon belül meg kell állapítaniuk a visszalépő tagok számát, és ütemtervet kell készíteniük a visszaléptetés végrehajtására. Az ütemtervnek tartalmaznia kell a visszalépő tagi kifizetések, valamint az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) történő eszközállomány ütemezését is. A magánnyugdíjpénztárnak az ütemtervet az elkészítésétől számított három napon belül el kell küldenie jóváhagyásra a PSZÁF-nak, majd a visszaléptetést az általa jóváhagyott ütemterv alapján elvégezni. Mindebből következően a pénztárak az elszámolást legkorábban május 31-ével tudják megkezdeni a tagokkal.

A pénztártagokat megillető összegeket a magánnyugdíjpénztáraknak kell kiszámolniuk az általuk vezetett egyéni számlák alapján. Tagdíjkiegészítés fizetése esetén (ez a törvényileg előírt mindenkori kötelező tagdíjon felüli befizetést jelenti a magánnyugdíjpénztárba, amit a tag és munkáltatója is teljesíthetett) a pénztártagság ideje alatt befizetett kiegészítő tagdíj összege jár vissza, erre nem írnak jóvá hozamot, de a pénztár által érvényesített működési költséget sem vonják le a visszafizetendő összegből.

A reálhozam a megtakarításon elért hozam és az infláció különbsége, mértéke a pénztártagság kezdetétől, a befizetett, illetve jóváírt tagdíjak összegétől és időpontjától is függ. Az egyéni számla inflációs hozam feletti részének meghatározásához a magánnyugdíjpénztár ki fogja számolni, hogy mennyi lenne a számlaegyenleg az inflációnak megfelelő hozam esetén. Ehhez az egyéni számlán megtörtént minden egyes jóváírást megemelnek a jóváírás óta eltelt időszak inflációs ütemének megfelelően, majd az így megemelt jóváírási összegeket összeadják. Ha az így kapott összeg alacsonyabb, mint a tényleges számlaegyenleg, a különbségről a pénztártag rendelkezhet.

A visszalépők a tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot is felvehetik egy összegben (adómentesen); átutaltathatják önkéntes nyugdíjpénztárba (ebben az esetben az összeg után 20 százalék - legfeljebb 300 ezer forint - adóvisszatérítés érvényesíthető), vagy azt is kérhetik, hogy írják jóvá az állami nyugdíjbiztosítási alapban vezetendő egyéni számlájukon. A pénztártag a reálhozamra és a tagdíjkiegészítésre vonatkozóan eltérő tartalmú nyilatkozatot tehet.