Nem volt jó ötlet a magánpénztárak megszüntetése
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
– A tőkefedezeti rendszer indulását rendkívül pozitívan értékeltük annak idején. Remélem, a magyar kormány hamarosan létrehoz egy hasonlót, az állami nyugdíjrendszerek ugyanis Európában sehol sem lesznek képesek az egyre növekvő idős korosztálynak megfelelő nyugdíjat biztosítani. A nyugdíjalapok államosítása azért sem volt jó ötlet, mert ezek az intézményi befektetők a pénz egy részét mindig az adott ország gazdaságába fektetik be, és ezzel elősegítik a gazdasági növekedést.
– A kormány azzal érvel, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonának egy részét az államadósság csökkentésére fordítja. Ez sem jó ötlet?
– Ez az intézkedés csak átmeneti hatású lesz, hosszú távon ugyanis ezek az adósságok ismét megjelennek. Sajnos az Európai Unió ennyire mostohán kezelte a magánnyugdíjpénztárakat, a vagyonukat a privát megtakarítások közé sorolta, és ezzel arra kényszerítette a kormányokat, hogy számolják fel a rendszert.
– A magyar állampapírok iránt az elmúlt hetekben nőtt az érdeklődés. Mi lehetett ennek az oka?
– Véleményem szerint az, hogy a magyar gazdaság kezd kilábalni a válságból, és a kormány az államadósság problémájának megoldásán dolgozik.
– Mennyi pénzt költhetnek maximálisan a mindenkori kormányok a nyugdíjrendszerre?
– Úgy gondolom, Németországban már teszteltük ezt a szintet az 1980-as és 1990-es évek fordulóján, az újraegyesítés idején. Akkor a munkajövedelmek 45 százaléka ment el szociális, egészségügyi kiadásokra és más járadékokra, nyugdíjakra. Ez körülbelül a GDP 30 százaléka lehetett. Ez rendkívüli módon visszavetette a gazdaságot, a versenyképesség csökkent, és a belső kereslet is gyenge maradt. Úgy vélem, mindenképpen a bruttó munkajövedelmek 40 százaléka alatt kell maradniuk az ilyen kiadásoknak.
– Mi lenne az ideális arány az állam által fizetett és a magánnyugdíjak között?
– Ez a demográfiai helyzettől is függ. Németországban, úgy véljük, 50-50 százalék lenne az ideális arány, de mivel nem elég nagy a megtakarítási hajlandóság, jelenleg a nyugdíjak 80 százalékát az állam fizeti, csak a maradék magánmegtakarítás. Ezen mindenképpen változtatni kell, mivel egyre kisebb nyugdíjra számíthatnak az emberek az államtól. Németországban sokan úgy vélik, túl magas a megtakarítások szintje, de szerintem még ez sem elég, és Magyarországon is több megtakarításra lenne szükségük az embereknek.
– A magyar kormány leszögezte: a közeljövőben nem kíván csatlakozni az eurózónához. Ön szerint ez jó stratégia?
– Nem hinném. Az euró bevezetése segítené a stabilizálódást, sokkal kisebb lenne például az árfolyam-ingadozás a svájci frankhoz képest. A forint és a frank közötti árfolyammozgások ugyanis pusztító hatással lehetnek a magyar gazdaságra a hatalmas svájcifrank-alapú hitelállomány miatt. Szlovákiában szintén volt az embereknek devizahitelük, még sincsenek hasonló problémáik, mivel az eurózónához való csatlakozás révén megúszták az árfolyam-ingadozásokat.
– Hogyan lehetne segíteni a magyar devizahiteleseken?
– Az államnak kellene kisegíteni őket, persze ebben a bankoknak is együtt kell működniük. Le kellene ülniük az ügyfelekkel tárgyalni arról, hogyan lehetne például átstrukturálni a hiteleket, könnyíteni a törlesztést.
– A kormány és a jegybank között nálunk gyakran feszült a kapcsolat. Ez nem okozhat problémát?
– Világszerte több ország küzd túlzott eladósodottsággal, ezért a kormányok próbálnak nyomást gyakorolni a központi bankokra, tartsák alacsonyan a kamatokat, akár azzal, hogy vásároljanak állampapírokat. Ebben a helyzetben a jegybankok függetlensége még fontosabb, mint korábban bármikor. Az infláció ugyanis – amit egyes kormányok szeretnének – nem oldja meg a problémákat.
– Az itt bevezetett válságadókról mit gondol? (Az Allianz volt az egyik olyan cég, amely Brüsszelben lobbizott ez ellen – a szerk.)
– Nehéz megjósolni, milyen hatással lehet a GDP alakulására. A céges mérlegekre is negatívan hat a közteher, de a pszichológiai hatása még rosszabb lehet. A nemzetközi cégcsoportokat sokkal keményebben érintették ezek a válságadók, mint a helyi vállalkozásokat, ez pedig arra késztetheti a külföldi befektetőket, hogy berekesszék a terjeszkedésüket a magyar piacon. Ahhoz viszont, hogy Magyarország fel tudjon zárkózni a fejlett európai országokhoz, tőkebeáramlásra lenne szüksége, ehhez azonban kiszámítható környezetet kellene teremteni.
Kitörési lehetőségek
Vannak növekedési lehetőségek a biztosítók számára a magyar piacon – mondta Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója a cég múlt pénteki sajtóbeszélgetésén. Az egyik kitörési pont az lehet, ha megnyitják a privát szektor számára az egészségbiztosítási piacot. A másik lehetőséget a magánnyugdíjpénztárak államosításával kapták a piaci szereplők, ez a lépés ugyanis nem oldja meg a jövőbeni nyugdíjproblémákat. „A kormánynak teendője és lehetősége lett most az öngondoskodás támogatására” – közölte Kisbenedek.
