Nem futja a nyugdíjakra
„Veszélyes dolog elhinni, hogy az állam gondoskodik rólunk nyugdíjaskorunkban” – mondta Paál Zoltán, a Generali személybiztosításért felelős ügyvezető igazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A szakember úgy véli, a klasszikus felosztó-kirovó rendszerek fel fognak borulni, mivel nem lesz elég pénz a nyugdíjak kifizetésére. Ennek legfőbb oka a népesség elöregedése, amelynek következtében egyre kevesebb aktívnak kell eltartania egyre több inaktívat.
Magyarországon az évtized közepére a lakosság harmada 65 év fölötti lesz – ismertette a KSH prognózisát Őri Péter, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Addigra 500-800 ezer fővel emelkedik a 65 éven felüliek száma, miközben a 20 éven aluliaké 300-500 ezer fővel csökken. Rosszabb szcenáriók is vannak, amelyek azt jósolják, néhány évtizeden belül már kétszer annyi nyugdíjas lesz, mint járulékfizető. Ennek – hívta fel a figyelmet Paál Zoltán – az lesz a következménye, hogy ha mindenki befizeti a jövedelme 40 százalékát járulékként, akkor is csak az átlagbér 20 százaléka lehet az átlagnyugdíj. A problémát többféleképpen lehet kezelni állami szinten is. Őri szerint segíthet a bevándorlás, de csak átmenetileg, a termékenység növelésének támogatása is jó megoldás lehet, bár ez rendkívül költséges és nehezen keresztülvihető, valamint a nyugdíjkorhatár kitolásával is lehet próbálkozni.
Emellett természetesen többletforrások bevonásával lehetne magasabb nyugdíjakat biztosítani. Ezeket egyrészt a foglalkoztatók teremthetik meg, másrészt az egyén spórolhatja össze magának, ezeket a nyugdíjcélú privát megtakarításokat számos országban az állam is támogatja. Magyarországon is számos formája létezik az öngondoskodásnak. Az egyik az önkéntes nyugdíjpénztár, ez azonban Paál szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az elmúlt 17 évben nagyon kevés megtakarítás halmozódott fel az egyéni számlákon, mivel a legtöbb esetben csak a munkáltatók fizetnek be rájuk minimális összegeket. A nyugdíj-előtakarékossági számlák is jó megoldást kínálnak, ám csak azoknak, akik értenek az értékpapírokhoz, emellett hosszú távú életbiztosításokat köthetnek még az emberek. A Generalinál azt tapasztalták, hogy utóbbi termékek iránt a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása óta megugrott a kereslet.
A lakosság egyébként nem olyankor takarékoskodik sokat, amikor nő a jövedelme – hívta fel a figyelmet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Éppen fordítva történik, ha gyorsan emelkednek a reálbérek, az emberek képesek azt hinni, ez mindig így lesz, és merészebben költenek, hiteleket vesznek fel. Ellenben amikor válság van, veszélyben érzik a jövőjüket, hirtelen fontossá válik számukra az öngondoskodás. H. B.
