Világgazdaság Online

"A következő hónapokban komoly felhajtóerőt generálhatnak a hazai részvény- és kötvénypiacokon a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló, tavaly augusztusban hatályba lépett kormányrendelet devizamegfeleltetési szabályokra vonatkozó rendelkezései" - véli Pillár Zsolt, a mintegy 109 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyont kezelő Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.

Nézze meg, az Ön nyugdíjpénztára hogyan teljesít!

 
Mint ismeretes, a magánnyugdíjpénztárak idén szeptember 30-a után, a növekedési portfóliók vagyonának legfeljebb 35 százalékát tarthatják nem forintban denominált eszközökben. Pillár Zsolt a globális és a magyar részvénypiacok tekintetében 10-12 százalékos hozamot remél 2010-re vonatkozóan. „Azt valószínűsítjük, hogy a nyugdíjpénztári növekedési portfóliók hozamai 2010-ben is közelítenek majd a részvény- és kötvénypiacok teljesítményéhez” - fejti ki a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.
 
A nyugdíjpénztárak devizaalapú kitettségét korlátozó, tavaly augusztusban életbe lépett kormányrendelet hatásait összefoglalva Pillár kifejti: „Eddig nem volt érzékelhető, hogy bármiféle fékező hatása lett volna a rendeletnek, s az elmúlt fél év nem támasztotta alá a hatályba lépését megelőző aggodalmakat sem.

Ráadásul azok a pénztárak, amelyek már a tavalyi évben megfeleltek a növekedési portfóliók vonatkozásában előírt 35 százalékos limitnek és magyar eszközökbe fektettek, igen jó hozamokat produkáltak, köszönhetően a hazai részvény- és kötvénypiacok egymást erősítő hatásának. A magyar állampapírpiac teljesítményét leképező MAX Composite index 2009-ben 14,12 százalékos hozamot produkált, míg a BUX index 73 százalékot meghaladó növekedésével a világ élvonalába került.”
 
„A forint a 2009-es év egészét tekintve 2,3 százalékot  gyengült az euróval szemben, míg a dollárhoz képest stagnált, így a hazai deviza árfolyamának év közben tapasztalt jelentős mértékű ingadozása gyakorlatilag nem érintette azon magánnyugdíjpénztári portfólióink teljesítményét, amelyekbe a megtakarításokat az év elején, hosszú távra fektettük be. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy bár a devizában denominált eszközök – jellemzően a részvénypozíciók – aránya több portfólió esetében jelenleg is eléri a 45 körüli szintet, a magas részvénykitettségű növekedési portfólióink átlaghozama 2009-ben meghaladta a 25 százalékot. A 18-20 százalékos részvényarányt tartó kiegyensúlyozott portfóliók szintén jelentős, 20 százalékos feletti hozamokat teljesítettek” – mondta Pillár Zsolt.
 
„A növekedési portfóliók devizakitettségét korlátozó rendeletnek szeptember 30-a után kell megfelelni a nyugdíjpénztáraknak, ám ezzel összefüggésben a benchmarkok átalakítására irányuló szándékot egyelőre nem tapasztaltunk ügyfeleink részéről. Azon szereplők, amelyek jelenleg még 35 százalékot meghaladó mértékű devizaeszközt tartanak, a következő hónapokban növelni fogják hazai kitettségüket, s így stabilizáló erőt jelenthetnek a részvény- és kötvénypiacokon. A nyugdíjpénztári keresletélénkülés elsősorban a kicsi és közepes kapitalizációjú tőzsdei cégeknek jelenthet igazán előnyt. Ilyenek lehetnek a PannErgy, az RFV vagy a Rába papírjai. A magyar és a régiós részvénypiacokon az idei évre 10-12 százalékos növekedést várunk, míg a fejlett piacokon 10 százalék körülivel számolunk, ám valamennyi piacon a tavalyinál jóval jelentősebb volatilitást, s akár egy vagy két negyedévben is negatív hozamokat várunk. A hazai állampapírpiacon – a jegybanki alapkamat további legfeljebb 25 bázispontos csökkentését valószínűsítve – 8 százalék körüli hozamokat várunk” - mondja Pillár Zsolt.
 
„Ha megnézzük a tavalyi összesített nyugdíjpénztári hozamokat azt láthatjuk, hogy azok a növekedési portfóliók esetében 9,15 százalék és a 34,18 százalék között mozognak, a kiegyensúlyozott portfóliók 5,08 százalék és 26,3 százalék közötti hozamot produkáltak, míg a kockázatmentes klasszikus portfóliók 8,38 százalék és 18 százalék között teljesítettek, azaz 2009-ben az egyes portfólió-típusok vonatkozásában is jelentős különbségek mutatkoztak a különböző nyugdíjpénztárak teljesítménye között. Az idei évben arra számítunk, hogy a hozamok közötti különbség jelentős mértékben csökken, s a nyugdíjpénztári növekedési portfóliók a 2010-re várt 4 százalék alatti inflációt jelentősen meghaladó, 10 százalék körüli átlaghozamokat produkálnak” - hangsúlyozta Pillár Zsolt.