Rosszul kezeljük a pénzt
Magyarországon a megkérdezettek 86 százaléka tudta, hogy a magasabb hozamú befektetések kockázata is magasabb szokott lenni; és 80 százalékuk tudott arról, hogy a jövőbeli pénz várhatóan kevesebbet ér. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint 61 százaléka tudott arról, hogy a többféle részvény vásárlásával csökkenthető a befektetés kockázata. Szintén 61 százalékuk értett a kamatszámításhoz és 45 százalékuk a kamatos kamatszámításhoz. Ez magyarázata lehet a pénzügyi termékválasztással kapcsolatos óvatos, esetenként bizalmatlan magatartásnak.
A magyarországinál is súlyosabb ismerethiányt mutatott ki a felmérés más országokban. A megkérdezettek legalább 30 százaléka nem tudott a pénzügyi ismereteket vizsgáló 8 egyszerű kérdésből legalább 6-ra helyes választ adni. Nagyon magas volt azok aránya, akik nem tudták kiszámítani a lekötött betét egy évre jutó kamatát, majd ötéves időszakra kiszámolni a kamatos kamatot. Albániában és Peruban ötöde sem volt képes helyesen megválaszolni ezt a két részből álló kérdést. Norvégia kivételével minden országban legalább a lakosság fele nem tudta meghatározni a kamatos kamat hatását. Aggasztóan kevesen vannak tudatában a befektetések több eszközkategória közötti megosztásából származó kockázatcsökkentés jelentőségével: a válaszadók legalább egyharmada, sőt egyes országokban több mint a fele nem tudta megválaszolni ezt a kérdést.
Az átlagosnál is jobb ismeret azonban nem tükröződik a magyar lakosság pénzügyi magatartásában. Nálunk a megkérdezetteknek csak harmada készít családi költségvetést, míg például Malajziában háromnegyedük. A kutatási eredmények alapján a hazai felnőtt lakosság 52 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. A takarékoskodók közül pedig minden második nagyon passzívan kezeli félretett pénzét: a teljes minta 9 százaléka lakásban, vagy magánál, 3 százaléka családjánál, 9 százaléka számlán tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók szűk negyedére jellemző.
A pénzügyi döntésekkel kapcsolatos passzivitást mutatja, hogy a választáskor a magyar válaszadók alig fele hasonlítja össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait. A megkérdezettek 36 százaléka semmilyen előzetes összevetést sem végez, 12 százalékuk csak egy szolgáltató termékeit vizsgálja meg és csak 37 százalékuk veti össze több szolgáltató kínálatát.
A kedvező attitűd sem segít nekünk
A felmérés vizsgálta a válaszadók pénzhez és megtakarításhoz való érzelmi viszonyulását is. Ha valaki negatívan viszonyul a jövője érdekében történő megtakarításokhoz, akkor kisebb a valószínűsége, hogy hajlandó tenni ennek érdekében.Ugyanígy, ha a rövid távú szükségleteket helyezi előtérbe a hosszú távú biztonsággal szemben, akkor nem valószínű, hogy vésztartalékcélú megtakarításai vagy hosszú távú pénzügyi tervei lesznek.
A kutatás kérdései alapján Örményországban a válaszadók 8 százalékát és Lengyelországban 19 százalékát tölti el elégedettséggel a megtakarítás. Ezzel szemben a peruiak 64 százaléka, az albánok 61 százaléka, a magyarok 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedettséget érez, ha megtakarít.
Az albánok és peruiak bizonyultak a válaszok tanúsága szerint a legkonzervatívabbnak is pénzügyeikben, a válaszadók 45 százaléka nem értett egyet azzal, hogy a pénz azért van, hogy elköltsük. Ezzel szemben csupán az örmények 2 százaléka és a lengyelek 12 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással.
Ugyanígy, ha a rövid távú szükségleteket helyezi előtérbe a hosszú távú biztonsággal szemben, akkor nem valószínű, hogy vésztartalékcélú megtakarításai vagy hosszú távú pénzügyi tervei lesznek.
A kutatás kérdései alapján Örményországban a válaszadók 8 százalékát és Lengyelországban 19 százalékát tölti el elégedettséggel a megtakarítás. Ezzel szemben a peruiak 64 százaléka, az albánok 61 százaléka, a magyarok 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedettséget érez, ha megtakarít.
Az albánok és peruiak bizonyultak a válaszok tanúsága szerint a legkonzervatívabbnak is pénzügyeikben, a válaszadók 45 százaléka nem értett egyet azzal, hogy a pénz azért van, hogy elköltsük. Ezzel szemben csupán az örmények 2 százaléka és a lengyelek 12 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással. A magyarok „fejben” tisztában vannak azzal, hogyan kellene kezelni a pénzügyeket, a gyakorlat azonban ezt nem tükrözi-->
