Világgazdaság Online

Nagyon rosszul kezeli a magyar lakosság a pénzét, annak ellenére, hogy átlag felettiek a pénzügyi ismeretei. Ez derül ki egy friss nemzetközi felmérésből, melyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) végzett a Magyar Nemzeti Bank támogatásával. A kutatást négy kontinens 14 országában végezték.
Magyarországon a megkérdezettek 86 százaléka tudta, hogy a magasabb hozamú befektetések kockázata is magasabb szokott lenni; és 80 százalékuk tudott arról, hogy a jövőbeli pénz várhatóan kevesebbet ér. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint 61 százaléka tudott arról, hogy a többféle részvény vásárlásával csökkenthető a befektetés kockázata. Szintén 61 százalékuk értett a kamatszámításhoz és 45 százalékuk a kamatos kamatszámításhoz. Ez magyarázata lehet a pénzügyi termékválasztással kapcsolatos óvatos, esetenként bizalmatlan magatartásnak.
A magyarországinál is súlyosabb ismerethiányt mutatott ki a felmérés más országokban. A megkérdezettek legalább 30 százaléka nem tudott a pénzügyi ismereteket vizsgáló 8 egyszerű kérdésből legalább 6-ra helyes választ adni. Nagyon magas volt azok aránya, akik nem tudták kiszámítani a lekötött betét egy évre jutó kamatát, majd ötéves időszakra kiszámolni a kamatos kamatot. Albániában és Peruban ötöde sem volt képes helyesen megválaszolni ezt a két részből álló kérdést. Norvégia kivételével minden országban legalább a lakosság fele nem tudta meghatározni a kamatos kamat hatását. Aggasztóan kevesen vannak tudatában a befektetések több eszközkategória közötti megosztásából származó kockázatcsökkentés jelentőségével: a válaszadók legalább egyharmada, sőt egyes országokban több mint a fele nem tudta megválaszolni ezt a kérdést.
Az átlagosnál is jobb ismeret azonban nem tükröződik a magyar lakosság pénzügyi magatartásában. Nálunk a megkérdezetteknek csak harmada készít családi költségvetést, míg például Malajziában háromnegyedük. A kutatási eredmények alapján a hazai felnőtt lakosság 52 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. A takarékoskodók közül pedig minden második nagyon passzívan kezeli félretett pénzét: a teljes minta 9 százaléka lakásban, vagy magánál, 3 százaléka családjánál, 9 százaléka számlán tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók szűk negyedére jellemző.
A pénzügyi döntésekkel kapcsolatos passzivitást mutatja, hogy a választáskor a magyar válaszadók alig fele hasonlítja össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait. A megkérdezettek 36 százaléka semmilyen előzetes összevetést sem végez, 12 százalékuk csak egy szolgáltató termékeit vizsgálja meg és csak 37 százalékuk veti össze több szolgáltató kínálatát.