Nyugdíjak: Roham, siker, hozamok. Összefoglaló!
Az utolsó napon, hétfőn óriási roham volt a nyugdíjbiztosítóknál. Péntek kora délután még 67 500 „maradó” volt, hétfőn éjfélkor a számláló 102 019-en állt meg. Rajtuk kívül még 439-en vannak, akik helyszíni nyilatkozattétellel kívánják fenntartani a pénztári tagságukat. A legutolsó nyilatkozatot éjfél előtt néhány perccel adták le a Fiumei úton lévő kirendeltségen – mondta lapunknak Lovas Szőke Zsuzsa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) sajtótitkára. A pénztártagok döntő többsége, több mint 61 ezer fő a három budapesti helyszín valamelyikén nyilatkozott a maradásról, a vidéket illetően a legtöbb magán-nyugdíjpénztári tag Győr-Moson-Sopron megyében marad majd, a legkevesebben pedig Nógrádban kerekedtek fel, hogy „kiszerződjenek”.
A százezret meghaladó létszám meglepetés ahhoz képest, hogy a korábbi hetekben milyen lassan nőtt a magánnyugdíjpénztáraknál maradni szándékozók száma, a múlt hét előtti pénteken harmadennyien sem voltak még a nyilatkozók. Akkoriban legfeljebb 70 ezer maradót prognosztizáltak a szakértők. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is 70 ezer körüli létszámról beszélt múlt pénteki sajtótájékoztatóján. A vártnál valamivel több kiszerződőt hozó eredményt is óriási sikerként értékelte a kormány – jelentette ki Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tegnapi sajtótájékoztatóján. Selmeczi hozzátette: „A nyugdíjvédelmi programmal mindenki jól jár, lekerül ugyanis az az iszonyatos teher az állampolgárok válláról, amit a magánnyugdíjrendszer okozott.”
Az ONYF-nél egyelőre nem tudták megmondani, melyik pénztárnak hány tagja maradt, a maradókról szóló információkat február végéig küldi el a nyugdíjbiztosító a kasszáknak, így csak hetek múlva derülhet ki, hány olyan pénztár maradt, amelynek taglétszáma eléri a működéshez szükséges kétezer fős minimumot. A 18 működő pénztárból, ha mindegyiknek a tagjai hasonló arányban nyilatkoztak, valószínűleg a 6-8 legnagyobb intézmény maradhat fenn. Ami öröm lehet az ürömben a kasszák számára, hogy bár taglétszámuk csupán 3,3 százalékát sikerült megőrizniük, a nyilatkozók számláin felhalmozott vagyon valószínűleg lényegesen nagyobb hányadot tesz ki.
Azoknak érte meg ugyanis leginkább a pénztárakban maradni, akik régóta tagok, magas a jövedelmük, és viszonylag sok szolgálati időt gyűjtöttek már össze. Ha pedig a nyilatkozók többsége ilyen, a több mint 3000 milliárd forintnyi nyugdíjcélú megtakarítás akár tizede vagy még több is az intézményeknél maradhat. A kétezernél kevesebb taggal rendelkező pénztárakat várhatóan végelszámolják, tagjaiknak pedig vagy át kell menniük egy másik, megmaradó pénztárba – erre 30 napjuk lesz –, vagy felhalmozott vagyonukkal együtt visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe. Ott viszont a jelenlegi jogszabályok szerint decembertől nem szerezhetnek több szolgálati időt, így hiába fizettek eddig és fizetnek a jövőben is járulékot, elbukhatják mind a magán-, mind az állami nyugdíjukat.
Bár ez nem tűnik igazságosnak, ahogy az sem, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok hiába járulnak hozzá továbbra is az állami nyugdíjkifizetésekhez, állami nyugdíjat többé nem kaphatnak, és bár ez ügyben több beadvány is érkezett már az Alkotmánybíróságra, a kormány nem tart attól, hogy a taláros testület kivetnivalót talál majd a törvényben. Selmeczi szerint a nyugdíjjal kapcsolatos jogszabályok közül egyik sem ütközik az alkotmányba.
Az állami nyugdíjat választók várhatóan legkorábban valamikor áprilisban tudhatják meg, pontosan mennyi is a reálhozamuk végleges összege. A kasszáknak, miután március elejéig megkapták a maradók adatait, 45 napjuk van arra, hogy kidolgozzák a reálhozam kifizetéséről szóló részletes akciótervüket, amelyet jóvá kell hagyatniuk a PSZÁF-fal; a kifizetésekre ezt követően kerülhet sor. A tagoknak addig is el kell dönteniük, milyen formában kívánják felvenni a pénzt: készpénzben kérik, az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra szeretnék utaltatni (ebben az esetben extra adókedvezmény jár), vagy ezt is befizetik az állami nyugdíj-biztosítási alapba.
A kasszák egy része már küldött a tagjaiknak űrlapot, hogy nyilatkozzanak a reálhozam kifizetésének módjáról; több pénztárnak a honlapjáról is letölthető a nyomtatvány. Ha a tagok közül valaki február végéig nem teszi ezt meg, március végéig még egyszer megkeresik a pénztárak, és felszólítják erre. Ha az illető ekkor sem nyilatkozik, a postás megpróbálja kivinni a pénzt a magánnyugdíjpénztárnál megadott lakcímére, ha azonban nem jár sikerrel, a reálhozam is visszakerül az állami nyugdíjalapba.
Több tízezer jogfenntartó nyilatkozat
Tegnap délig 32 417 magánnyugdíjjal kapcsolatos jogfenntartó nyilatkozat érkezett be a vegyipari szakszervezethez (VDSZ). A pontos végeredményre még néhány napot várni kell, mivel a nyilatkozók hétfő éjfélig adhatták postára a dokumentumot – közölte lapunkkal Székely Tamás, a VDSZ elnöke.A szakszervezet azt ajánlotta fel a nyugdíjpénztári tagoknak, hogy begyűjti és ingyen ügyvédi letétbe helyezi azokat a jogfenntartó nyilatkozatokat, amelyekben az aláírók jelzik, a pénztári törvény kedvezőtlen hatására, kényszerből kerülnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe.
A nyilatkozat szerint, ha az Alkotmánybíróság vagy valamely más szervezet hatályon kívül helyezi a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt a paragrafusát, amely alapján a pénztártagok nem szerezhetnek több szolgálati időt, a pénztártag a tagsági viszonyát fenn kívánja tartani.
A szakszervezet azt ajánlotta fel a nyugdíjpénztári tagoknak, hogy begyűjti és ingyen ügyvédi letétbe helyezi azokat a jogfenntartó nyilatkozatokat, amelyekben az aláírók jelzik, a pénztári törvény kedvezőtlen hatására, kényszerből kerülnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe.
A nyilatkozat szerint, ha az Alkotmánybíróság vagy valamely más szervezet hatályon kívül helyezi a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt a paragrafusát, amely alapján a pénztártagok nem szerezhetnek több szolgálati időt, a pénztártag a tagsági viszonyát fenn kívánja tartani. -->
