Fogalmunk sincs az árfolyamgátról, ezért nem kérjük

Már csak két hét és a két ünnep közötti két munkanap áll a devizahitelesek rendelkezésére arra, hogy benyújtsák az igénylésüket az árfolyamgátban való részvételre. A gyűjtőszámlahitellel kombinált árfolyamrögzítés azonban a határidő vészes közeledtével sem pörgött fel igazán. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb adatai október végi állapotokat mutatnak, akkorra 78 610 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylései alapján. Októberben 15 552 darab új szerződést kötöttek a hitelintézetek, ezzel a megkötött árfolyamgát-szerződések kumulált darabszáma már meghaladta a 93 ezret.

A lehetséges igénybe vevők 450 ezren vannak, vagyis még csak az érintettek ötöde lépett be a konstrukcióba. Igaz, ha a hiteleik volumenét vizsgáljuk, valamivel magasabb az arány, a rögzített árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya ugyanis október végén 731 milliárd forintra rúgott, ami a lehetséges teljes hitelállomány 23,7 százaléka.
A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek szerint azóta sem javult sokat a helyzet. Az OTP Banknál ugyan azt tapasztalták, hogy az elmúlt napokban érezhetően növekedett az érdeklődés a fizetéskönnyítő konstrukció iránt, de még mindig csak 26 ezren igényelték az árfolyamgátat a lehetséges 110 ezerből. A K&H-nál november 7-ig valamivel több mint 10 ezren kérték az árfolyamrögzítést, ez a jogosultak 27 százalékát jelenti.

Az MKB-nál a törvényi feltételeket teljesítők csaknem 30 százalékával kötöttek már szerződést, és hasonló az arány a Budapest Banknál is. Ez pedig összességében véve azt jelenti, hogy az érdeklődés eddig jócskán elmarad mind a hitelintézetek, mind a hatóságok korábbi várakozásaitól. A konstrukció bevezetése előtt ugyanis még a legóvatosabb becslések is minimum 50 százalékos részvételi arányról szóltak, de olyan piaci szereplők is akadtak, amelyek szerint akár a 90 százalékot is elérhette volna a programban részt vevők aránya.
Az alacsony részvételi arány egyik oka a tudatlanság lehet.

A Lakásfókusz ingatlanpiaci blog nemrég készült 500 devizahitelest érintő, lakóhely szerint reprezentatív felmérése szerint az érintettek kevesebb mint harmada tudja, mi is az az árfolyamgát. A válaszadók 35 százaléka gondolja tévesen azt, hogy az árfolyamgát a devizahitel forintosítását jelenti, többségük emiatt nem is számol azzal, hogy a törlesztőrészletük csökken a rögzítés időszaka alatt.  A megkérdezettek tizede egyáltalán nem tudta megmondani, hogy mi az árfolyamgát lényege, további 23 százalék pedig egyéb pontatlan leírást adott a konstrukcióról.
Az árfolyamgát igénybevétele ellen egyébként kevés érv szól.

A programban részt vevőknek fix árfolyamon (ez a leggyakoribb svájcifrank-hitelnél 180 forint) rögzítik a törlesztőrészletét, a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti különbségből a tőketartozásra eső rész egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, amely a háromhavi buborral kamatozik, a kamatrészt pedig fele-fele arányban átvállalják a hitelintézetek és az állam. A három havi bubor jelenleg mindössze 6 százalék, ez alacsonyabb, mint az átlagos svájcifrank-alapú lakáskölcsönök és szabad felhasználású hitelek kamata, tehát az ügyfél a gyűjtőszámlával most éppen egy alacsonyabb kamatozású forinthitelre váltja a svájcifrank-kölcsöne egy részét, vagyis mindenképpen nyer a konstrukcióval.

A törlesztőrészlet is csökken az árfolyamgát időszakában, a PSZÁF korábbi adatai szerint átlagosan 10 ezer forinttal, a Budapest Bank számításai szerint azonban a havi nyereség nagyobb, a 240 forintos svájci frank mellett egy átlagos, 7,5 millió forintos, 20 éves futamidejű kölcsönnél csaknem 23 ezer forinttal kell kevesebbet fizetni. Ha pedig ezt a megtakarítást még be is fekteti az ügyfél az árfolyamgát ideje alatt, még jobban jár a konstrukcióval.

A gyatra érdeklődésre való tekintettel a hitelintézetek egyelőre nem készülnek arra, hogy meghosszabbított nyitva tartással várják a döntést az utolsó pillanatig halogatókat a fiókokban, több bank is jelezte viszont lapunknak, hogy ha szükséges, reagálnak a megváltozott ügyféligényekre.

A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek szerint azóta sem javult sokat a helyzet. Az OTP Banknál ugyan azt tapasztalták, hogy az elmúlt napokban érezhetően növekedett az érdeklődés a fizetéskönnyítő konstrukció iránt, de még mindig csak 26 ezren igényelték az árfolyamgátat a lehetséges 110 ezerből. Világgazdaság - Herman Bernadett Nem számolnak rohammal A hitelintézetek nem számítanak arra, hogy a két ünnep közötti két banki napon megugrik az árfolyamgátat igénylők száma, és hosszú sorok kígyóznak majd a bankfiókokban, ahogy egy éve a végtörlesztés idején történt. Az OTP ennek ellenére arra kéri az ügyfeleit, ha szeretnék igénybe venni a kedvezményt, az igénylésüket lehetőleg még a hónap elején nyújtsák be, ne hagyják az utolsó napokra.

A gyatra érdeklődésre való tekintettel a hitelintézetek egyelőre nem készülnek arra, hogy meghosszabbított nyitva tartással várják a döntést az utolsó pillanatig halogatókat a fiókokban, több bank is jelezte viszont lapunknak, hogy ha szükséges, reagálnak a megváltozott ügyféligényekre. -->