Nem akarnak több bankmentő csomagot

Az Európai Bizottság fő törekvése az, hogy a kormányoknak és az adófizetőknek a jövőben ne kelljen mentőcsomagokkal kisegíteniük a pénzügyi intézményeket. A tőkekövetelményekről szóló EU-s rendelet, a CRR (Capital Requirements Regulation) és a Bázel III célja annak biztosítása, hogy az EU pénzügyi rendszerének magját képező pénzügyi intézmények biztonságosak, fizetőképesek és válságállóak legyenek. „A globális pénzügyi válság láthatóvá tette az európai hitelintézetek prudens működését biztosítani hivatott jelenlegi szabályozási környezet fogyatékosságait, így a CRR szigorúbb szabályokat vezet be a pénzügyi intézmények szavatoló tőkéjét, fizetőképességét és tőkeáttételét illetően”, mondta Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi iroda ügyvédje.

A jelenleg hatályos Bázel II szabályozás szerint a pénzügyi intézményeknek és a befektetési vállalkozásoknak legalább a kockázattal súlyozott kitettségek 8 százalékát elérő összesített szavatoló tőkével kell rendelkezniük. Bár a szavatoló tőke követelmény formálisan 8 százalék marad, ez valójában 10,5 százalékot fog jelenteni, 6 százalékos első osztályú tőke, 2,5 százalékos tőketartalék és 2 százalékos másodosztályú tőke összegeként. Ezent túl, a kiemelt fontosságú bankoknak tőkéjük 9 százalékát a CET1-be, azaz a a legmagasabb tőke-minőségi osztályba tartozó tartozó, szavatoló tőkével kell majd rendelkezniük.

Ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények felkészülhessenek az új szabályozásra az új tőkekövetelmények bevezetését egy felkészülési időszak előzi meg. Azok a jelenlegi szavatoló tőke eszközök, amelyek nem felelnek meg a szigorúbb Basel III és CRR feltételeinek, egy tízéves időszak alatt kerülnek csak kivonásra, amely 2013. január 1-jétől 2022. december 31-ig tart.

Arra a kérdésre, hogy a rendelkezés milyen hatással lesz a magyar bankokra, Szalóki kifejtette, hogy hasonlóan a többi európai pénzintézetekhez, a hazai a pénzügyi intézmények nyereségességét és osztalékfizetési képességét rövid és középtávon hátrányosan érintő intézkedések várhatóan kiegyenlítődnek hosszú távon. “Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint a kiegyenlítődést azon gazdasági előnyök segítik majd, amelyek a jövőbeli válságok várható gyakoriságának csökkenéséből származnak”, tette hozzá.

Szalókiszerint fennáll a veszély, hogy a CRR bevezetése erősítheti azt a tendenciát, hogy a kockázatot más, kevésbé szabályozott területekre, például az úgynevezett „árnyékbankokra” vigyék.