Októbertől eltűnhet a PSZÁF

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankba (MNB) integrálná. A jegybank október 1-től a felügyelet minden funkcióját átveszi, a Pénzügyi Békéltető Testület is az MNB égisze alatt működik majd. A törvényjavaslat indoklása szerint az integráció megteremtése alapvető feltétele annak, hogy a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és kontrollja biztosított legyen, vagyis hogy a koordináció a makroprudenciális felügyelés és az egyedi intézményekre vonatkozó mikroprudenciális felügyelés biztosítva legyen. Az indoklás szerint az összevonás legfőbb előnye, hogy a mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz jut, így javulnak a döntés-előkészítés feltételei, és ellentmondásmentessé válik a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés.

A jegybank szervei közé a Monetáris Tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság mellé új szervként bekerül a Pénzügyi Stabilitási Tanács. Ennek a hatáskörébe tartozik majd a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között az MNB makro- és mikroprudenciális feladataival kapcsolatos döntéshozatal.

A javaslat szerint az MNB a jövőben szanálási hatóságként is eljárhat. Ez egy olyan speciális a csődeljárás és a felszámolás egyes jegyeit egyesítő eljárás lesz, amelynek fő célja a fizetésképtelenné váló pénzügyi intézmények helyzetének rendezése lenne. Konkrét szabályozás azonban ezzel kapcsolatban még nincs, mivel a szanálásra vonatkozó uniós keretrendszert is csak most alakítják ki. A korábbi hírek szerint egyébként az lenne a célja ezeknek az eljárásoknak, hogy a csődbe ment bankokat ne az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni.

A PSZÁF jelenleg a felügyelt piaci szereplők által befizetett díjakból működik. Ezek mértéke a javaslat szerint nem változik majd, a jövőben viszont a díjat az MNB-nek fizetik majd a pénzügyi intézmények. Fontos változás az is, hogy a jegybank elnöke a PSZÁF-elnökéhez hasonlóan rendeletalkotási jogot kap majd egyes mikroprudenciális kérdésekben. A kiadott jogszabályok viszont a korábbinál magasabb szintűek lesznek, a kormányrendeletekkel egy szinten a jogszabályi hierarchiában.

A hatályos jegybanktörvényben szereplő számos, a jegybankelnök hatáskörébe tartozó intézkedést részletesebben szabályoz a törvényjavaslat. Ezek közé tartoznak a túlzott hitelkiáramlás megakadályozására szolgáló intézkedések, az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételei, vagy a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések. Az MNB emellett a jövőben annak érdekében, hogy növelje a pénzügyi rendszer stabilitását, a nagy piaci szereplőknek extra tőkekövetelményeket írhat elő.

A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén 21 kormánypárti szavazattal általános vitára bocsátotta a törvény módosítását - írta az MTI. Rogán Antal, a bizottság elnöke elmondta, a zárószavazásra addig nem kerül sor, amíg az Európai Központi Bank (EKB) nem mond véleményt az összevonásról.

A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén 21 kormánypárti szavazattal általános vitára bocsátotta a törvény módosítását - írta az MTI. Rogán Antal, a bizottság elnöke elmondta, a zárószavazásra addig nem kerül sor, amíg az Európai Központi Bank (EKB) nem mond véleményt az összevonásról.-->