Világgazdaság Online

A közgazdászszakma kettészakadt a kormány nyugdíjreformjának kérdésében. A „reform reformja” megosztja a szakembereket, ugyanis a rendszer védelmezőinek álláspontja szerint az 1998-as magánpénztári rendszer hosszabb távon térült volna meg, míg az ellentábor eleve elhibázottnak véli a magánkasszák létrehozását.

A képet árnyalja, hogy azok a szakemberek, akik egyetértenek a kötelező magánpénztári rendszer megszűntetésével sem gondolják azt, hogy a kormány intézkedéssorozata megfelelő volt.

Akik a magánpénztári rendszerben maradnak, így nem lépnek vissza az állami pillérbe elveszítik majdani nyugdíjuk állam által nyújtandó részét. Ez jelentős nyomás a kasszatagokra (létszámuk meghaladja a 3 milliót a 3,8 millió dolgozóból), hogy átlépjenek az állami rendszerbe.

„Európában példátlan, hogy az állam azzal fenyeget, kirúgja polgárait az állami nyugdíjrendszerből” – kommentálta a kormány akkor még tervezett intézkedését Török Zoltán , a Raiffeisen Bank közgazdásza.

Hét magyar közgazdász levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nyugdíjreformja „a gazdasági egyensúly újabb megbomlásával, Magyarország tartós leszakadásával fenyeget, és veszélybe sodorja magyarok millióinak időskori megélhetését”.

A legnagyobb kritikusa a Fidesznek a Stabilitás Pénztárszövetség volt: a 3 ezer milliárd forintos nyugdíjvagyon effektív államosítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Arra is felhívták a figyelmet, hogy „visszafordíthatatlan” folyamatokat indít el kormány.

Ellenállás a végsőkig: búcsú a második nyugdíj-pillértől

Azonban több közgazdász is felhívta a figyelmet arra, hogy a magán-nyugdíjrendszer fenntartását Magyarországnak nagy teher. „Egy ennyire eladósodott ország egyszerűen nem engedheti meg magának a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári rendszer fenntartását” – mondta Barcza György , a K&H vezető elemzője. Az államadósság a GDP 80 százaléka körül áll, a feltörekvő európai régió legmagasabb adóssága.

Németh György közgazdász úgy gondolja, hogy nem szabadott volna létrehozni a nyugdíjpénztárakat a magas államadósság miatt. A mostani GDP-arányos 80 százalékos államadósságból 10 százalék a magánkasszáknak „köszönhető”.

Több elemző egyetért, hogy az államkasszába került pénzeket csak az államadósság csökkentésére lenne kívánatos fordítani. Suppan Gergely , a TakarékBank közgazdásza szerint ez az egyetlen elfogadható cél.

Kinek érdemes a magán-nyugdíjpénztárakban maradni?

A felhalmozott vagyonból 530 milliárd forintot jövőre elköltenek, azt követően újabb 230 milliárd forintot csípnek le a felhalmozott 3 ezer milliárd forintból.
Különböző elemzések rámutattak, hogy a magánpénztári rendszerben nem keletkezett ígéretes hozam bevezetése óta. Azonban nem tűnik megalapozottnak, ha egy 12 éves idősorból vonunk le következtetéseket, melynek utolsó évei az 1930-as évek óta nem látott gazdasági válsághoz hasonlóak. Az biztos: Magyarország elkönyvelte a veszteséget a hétfő esti parlamenti döntéssel.

Egy „szerencsétlen” 2008-as szabályozás is hozzájárult ahhoz, hogy a magánkasszák nagyobb veszteséggel zárják az évet, ugyanis ekkor kellett növelniük a részvények arányát a portfóliókban.

A nyugdíjtörvény

Róna Péter , az Oxfordi Egyetem tanára is a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése mellet érvel. Véleménye szerint hiba volt létrehozni a rendszert, de a „megszüntetés módszere rendkívül zavaros és komoly kockázatokat rejt magában a zavarossága, elvarratlansága miatt”.