Az inflációs adat jövő heti kamatvágást jelez előre

A KSH közlése szerint ugyanis a drágulás mértéke az előző év azonos időszakához képest 5,2 százalék volt az elmúlt hónapban, miközben a londoni elemzőházak 5,3–5,6 százalék közötti inflációt vártak. Ez azt jelzi, hogy felgyorsult az infláció fékeződése, hiszen októberben 6, míg szeptemberben 6,6 százalékos volt az infláció mértéke. Havi szinten a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek. Az üzemanyagárak havi szinten 4,8 százalékkal csökkentek, míg az élelmiszerárak 0,7 százalékkal emelkedtek.

Az infláció vártnál nagyobb mértékű csökkenését részben az élelmiszerárak vártnál kisebb ütemű drágulása, részben az üzemanyagárak vártnál nagyobb mértékű csökkenése okozta – véli Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője szerint a belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak várttól elmaradó növekedése. Elemzésében kiemelte: januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, míg 10 százalékkal csökken a gáz- és áram ára, így az infláció az év első felében 4–4,5 százalék közé mérséklődhet. Szerinte idén 5,7, jövőre 4,1 százalékos lehet az átlagos infláció.

A javuló inflációs folyamat igazolja azokat a feltételezéseket, miszerint a gyenge belső kereslet miatt nincs fogyasztói árnyomás – véli Horváth István. A K & H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a kedvező befektetői környezetben, javuló inflációs kilátások mellett folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése, és jövő kedden újabb 25 bázispontos kamatvágás történhet.