Athén 2002-ben megállapodott az amerikai befektetési bankkal arról, hogy körülbelül tízmilliárd dollár értékű, dollárban és jenben felvett államadósságot átmenetileg euróra váltanak. Az efféle tranzakciók mindennaposnak számítanak a kincstári gyakorlatban, ám a szóban forgó esetben egészen különleges feltételekkel történt a swap-ügylet.

A német magazin információi szerint a Goldman Sachs úgy állapította meg az átváltási árfolyamot, hogy a görögök a reálisnál sokkal több eurót kaptak dollár- és jen papírjaikért. Becslések szerint majdnem egymilliárd dollár kölcsön felvételét jelentette ily módon a swap-akció, ám az egyáltalán nem jelent meg az Eurostatnak küldött jelentésekben. Ily módon Athén 1,4 százalékos GDP-arányos hiányt tudott kimutatni a 2002-es évre; az uniós statisztikai hivatal felülvizsgálata már 2004-ben 3,7 százalékra korrigálta ezt a számot, majd a legújabb botrányok nyomán már 5,2 százalékról beszélnek a szakemberek.

A görög államnak persze a swap futamidejének lejárta - 10-15 év - múlva vissza kell fizetnie a burkolt kölcsönt, ráadásul az ügyletért milliós nagyságrendű jutalékot fizetett a Goldmannak. A befektetési bank - amely a Spiegel megkeresésére nem kívánta kommentálni az értesülést - 2005-ben egy görög banknak adta tovább a swap-papírokat. Az athéni pénzügyi tárca szintén nem foglalt állást az ügyről.

A német magazin szerint egyébként az ezredforduló körül más amerikai bankok az olasz államnak intéztek el hasonló "kozmetikai" swap-tranzakciókat. Devizakereskedők megfogalmazása szerint az efféle pénzügyi derivatívákkal teljesen legálisan meg lehet kerülni a maastrichti szerződésben szereplő három százalékos államháztartási hiány- és hatvan százalékos eladósodási plafont.