Patai: néhány bank kivonulhat Magyarországról

– Úgy döntöttek, az elmaradt tranzakciós illeték miatt előírt 6,8 milliárd forintos pótbefizetést mégsem hárítják át a fogyasztókra, pedig korábban pont ezt tervezték. Miért gondolták meg magukat?
– Transzparensen szerettünk volna eljárni, így megmondtuk, hogyan fogjuk áthárítani a költséget, de olyan erős kritika érkezett az ügyfelek részéről, hogy meg kellett változtatnunk az eredeti döntésünket.

– Mekkora szerepet játszott ebben, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is aggályosnak ítélte meg az áthárítást?
– Nehéz ugyan elhinni, de nem ez játszott szerepet benne. A jogászaink szerint semmilyen jogszabályba nem ütközött volna az áthárítás, és a felügyelet sem adott ki  állásfoglalást ebben az ügyben. Az ügyfeleink állásfoglalásával  viszont szembesültünk, és azt hiszem, gyorsan vontuk le a megfelelő következtetést.

– Miért jelentették be ezt a döntést ilyen nagy nyilvánosság előtt? Üzent ezzel valamit a kormánynak is?
– Mindenekelőtt az ügyfeleinkkel akartuk késedelem nélkül tudatni, hogy sem a korábban jelzett, sem más módon nem hárítjuk át rájuk a terhet. A kormánynak pedig a tények kell, hogy üzenjenek.

– Az UniCredit hogyan fogja ezt az extra költséget kigazdálkodni?
– Egyfelől csökken a nyereségünk, másfelől összevonva fiókokat 15-tel csökkentjük a számukat, ami elbocsátásokkal is jár, továbbá a költségskála sok tételében csökkentést hajtunk végre. Emellett élni kívánunk a lehetőséggel, hogy növekedjünk abban az ügyfélkörben, amelyben a díjemeléstől elálltunk, bizonyítottuk, mennyire fontosak számunkra az ügyfélkapcsolatok, és most kiváló értékaránnyal tudjuk szolgáltasásainkat nyújtani.

– Vezetői pályafutása során mikor történt önnel utoljára, hogy be kellett zárnia egységeket, vagy el kellett bocsátania dolgozókat?
– Ez az első alkalom. 18 éve vagyok első számú vezető, és eddig mindig szerencsés voltam, mert nyereséges cégeket vezettem, osztalékot is fizettünk évről-évre. Az UniCreditnél az elmúlt nyolc évben nyitottunk 100 fiókot, felvettünk 1200 embert, ez a mostani számomra nagyon nehéz lépés volt, de annyira megváltozott a környezetünk, hogy nem tudjuk fenntartani a korábbi struktúrát még az egyéb belső költségeket- és saját jövedelmeinket csökkentő intézkedések mellett sem.

– Említette, hogy növelnék a bevételeket. Ez hogyan lehetséges?
– Mindenekelőtt a meglévő vállalati ügyfélkörben próbáljuk erősíteni a jelenlétünket, egy ügyfélnek több szolgáltatást is értékesítve. Az is tény, hogy értékarányainkkal új ügyfelek számára is vonzóak lehetünk. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy az ügyfelek igyekeznek az erősebb bankokhoz csatlakozni, és kerülik a veszteségeseket.

– Ez azt jelenti, hogy átrendeződőben van a magyarországi bankszektor, hiszen nyereséges bank kevés van?
– A darwinizmus a bankszektorban is érvényesül, bár ennek látványos jele még nincs, csak annyi, hogy nagyon sok nagybank veszteséges. Biztos vagyok benne, hogy végbe fog menni a kormánynak az a stratégiai elképzelése, hogy megváltozatja a status quót a hazai bankrendszerben. Ennek a technológiája az, hogy speciális bankadó van, pénzügyi tranzakciós adó van, végtörlesztés van, illetve a másik oldalon folyik egy takarékszövetkezeti átszervezés. Azt nem tudom megítélni, hogy ez 2014-ben vagy 2015-ben következik-e majd be, de mindenképpen egy új banki status quóra kell felkészülni.

– Ez hogyan fog kinézni?
– Néhány külföldi piaci szereplő mindenképpen újra fogja értékelni a magyarországi helyzetét, ami nagy valószínűséggel azt jelenti majd, hogy összébb fognak húzódni, kisebb valószínűséggel pedig azt, hogy kivonulnak az országból. Eközben ki fog alakulni egy, a mostaninál erősebben magyar tulajdonú banki rendszer, a TakarékBank révén erősödik a takarékszövetkezeti rendszer, és néhány középbank is meg fog erősödni.

– Az UniCreditnél a mostani fiókbezárások már ennek az összébb húzódásnak a jelei?
– Nem, ez most egy üzleti döntés a veszteség elkerülése, a fenntarthatóság és a növekedés érdekében.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy tovább emelik a tranzakciós illetéket a közeljövőben?
– Nem, hiszen a pótlólagos kivetésre is azért volt szükség, mert a bevétel elmaradt a tervezettől, mivel maga a tranzakciós volumen is csökkent. Úgy gondolom, az áldozat kivéreztetése már megtörtént. Ördögi körbe kerülni mindenkinek rossz lenne.

– A devizahitelesek mentése még nagy érvágást jelenthet a bankoknak. Hol tartanak a tárgyalások?
– Folyamatosak a tárgyalások. Kedden Orbán Gábor államtitkár úr fogadta a bankokat. Nem tudom, mi fog még kialakulni, de az biztos, hogy az egyszeri átváltás nem realitás. A jegybank elnöke is úgy nyilatkozott, hogy az egyszeri átváltás nem kivitelezhető. A magyar pénzügyi rendszer és a gazdaság mérete miatt ez életveszélyes lenne.