Alig van már a vagyonból
Az összeg csökkenésének több oka is volt a NYACSA különféle beszámolói szerint. A legfontosabb ezek közül – az eredeti célnak megfelelően – az államadósság csökkentése volt. Erre tavaly több mint 1400 milliárd forintot fordított az alap különféle állampapírok bevonásával, illetve decemberben egy nagyobb jelzáloglevél-pakett értékesítésével. Idén is folytatódott az államadósság csökkentése, márciusban bő 9 milliárd forint értékű forintban denominált és 32,6 milliárd devizaalapú állampapírt használtak fel erre, áprilisban pedig további 38,8 milliárd forintnyi forintállampapírt vontak be, így az államadósság mérséklésére felhasznált vagyon megközelítette az 1500 milliárd forintot.
Az alap vagyonának csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy tavaly a visszalépett magán-nyugdíjpénztári tagoknak vissza kellett fizetniük az úgynevezett reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést, erre a NYACSA éves jelentése szerint 233,2 milliárd forint ment el. Kellett az alapnak a költségvetésbe és a tb-kasszába is fizetnie, ennek előirányzata tavaly összesen 528,8 milliárd forint volt. Az év végén azonban kiderült, a számítások túlzóak voltak, így az alap a nyugdíjkasszától visszakapott csaknem 70 milliárd forintot, ezek eredőjeként az államháztartást a NYACSA tavaly összesen mintegy 460 milliárd forinttal támogatta.
A vagyont a felhasználás mellett az árfolyamok változása is kedvezőtlenül érintette. Emiatt tavaly a NYACSA éves beszámolója szerint 180 milliárd forint körüli veszteséget szenvedett el az alap. Ennek egy része az értékpapírok árfolyamcsökkenéséből adódott, de jelentős összeget tett ki a forint gyengülése miatt elszenvedett veszteség is.
Ez az árfolyamveszteség átmeneti is lehet, ha az értékpapírok értékesítése során nem realizálják, ám az alapnak tavaly – vélhetően a költségvetési befizetések és a reálhozamok kifizetése miatt – el kellett adnia a portfóliója egy részét, és az átvétel idején még több mint 600 milliárd forintot érő csomagon több mint 18 milliárd forintnyit bukott az állam.
Az árfolyamok alakulása az idei év elején kedvezően hatott az alapra, vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy az első három hónapban csaknem 30 milliárd forinttal nőtt a vagyon 723,4 milliárd forintra. Később azonban elromlott a tőzsdei hangulat, így a vagyon nagyobb mértékben csökkent, mint amekkora összeget az államadósság csökkentésére fordítottak az alapból.
Az áprilisi vagyoncsökkenés mértéke megközelítette a 100 milliárd forintot, májusban pedig további 35 milliárd forinttal csökkent a NYACSA-nál lévő eszközök értéke. Júniusban azonban emelkedni kezdtek a részvényárfolyamok, így nem kizárt, hogy azóta nőtt az alap vagyona.
Bukott a részvényeken az állam
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az első fél év végén a központi kormányzat értékpapír-állománya 939,3 milliárd forintot tett ki. Ennek legnagyobb része, csaknem 700 milliárd forintnyi hazai részvényekben volt. Ennek nagyjából a felét az állami tulajdonban lévő Mol-pakett teszi ki, míg a NYACSA részesedése a részvénycsomagból 20 százalék körüli lehet. A maradék, mintegy 200 milliárd forintnyi részvényvagyon hasonló nagyságú, mint ami a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a Molba való beszállás előtt az állam tulajdonában volt.A teljes részvényvagyonon a jegybank adatai szerint az idei első fél évben 8,3 milliárd forintos vesztesége lett az államnak. A legjobb hónap idén a január volt, amikor csaknem 65 milliárd forintot nyert a központi kormányzat a részvényeken, a legrosszabb pedig a május, amikor 95,7 milliárd forint lett a veszteség. Tavaly június óta több mint 180 milliárd forint az állam vesztesége a részvényeken.
A teljes részvényvagyonon a jegybank adatai szerint az idei első fél évben 8,3 milliárd forintos vesztesége lett az államnak. A legjobb hónap idén a január volt, amikor csaknem 65 milliárd forintot nyert a központi kormányzat a részvényeken, a legrosszabb pedig a május, amikor 95,7 milliárd forint lett a veszteség. Tavaly június óta több mint 180 milliárd forint az állam vesztesége a részvényeken.-->
