Állami bank: csak egy maradhat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságGyakorlatilag eldöntött tényként kezelhető, hogy az állam által megvásárolt MKB Bankot és a Budapest Bankot egy hitelintézetbe vonják össze, mert így könnyebben megvalósíthatók az állam által üdvösnek tartott stratégiai célok a pénzügyi szolgáltatói szektorral kapcsolatban – értesült lapunk több forrásból. Az egyesülési folyamat ugyanakkor csak azt követően indulhat el, hogy a Budapest Bank adásvétele is lezárul. A szerződést várhatóan január 16-ig írják alá, a tranzakció zárására pedig – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentése szerint – jövő év közepéig kerülhet sor.
A két hitelintézet összevonásával – amelynek kezdete az előkészítéssel együtt jövő év utánra is áthúzódhat – az OTP Bank mögött a második számú banki szereplő jönne létre a magyarországi piacon. A Magyar Nemzeti Bank honlapján található adatok szerint a két hitelintézet együttes mérlegfőösszege 2013 végén megközelítette a 2800 milliárd forintot, amellyel piaci részesedésük összesen 10,2 százalékot tett ki. (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a számítás az MNB Aranykönyv nevű kiadványán alapszik, amelyet nem konszolidált, magyar számviteli szabályok szerinti adatok alapján állítanak össze, a csoportszintű számok más képet mutatnak.) A két hitelintézet összesített piaci részesedése mind a hiteleknél, mind a betéteknél 12 százalék feletti, ami igen komoly súlyt jelent a hazai piacon.
Az egyesített állami bank egy csapásra kiemelkedő pozíciókat érne el az általa kiemelt területként kezelt kis- és középvállalkozói finanszírozásban is: a Budapest Banknál nagyon erős – jelentős részben az agrárszektorban lévő – portfóliót sikerült kiépíteni az utóbbi években, de az MKB Bank is komoly erőfeszítéseket tett az üzletág fejlesztéséért.
Az állam számára mindenképp komoly érvet jelenthet az egyesítés mellett az is, hogy a két banknak együttsen bő 180 fiókból álló értékesítési hálózata van: igaz, ezt a későbbi összevonás során vélhetően racionalizálnák, de a nagy lakossági bankok (OTP, K&H) után így is a legnagyobb hálózatú bank jöhetne létre.
A sok fióknak pedig akár komoly jelentősége is lehet: értesüléseink szerint ugyanis az sem zárható ki, hogy az újonnan létrejövő bank vezető szerepet töltene be a lakossági állampapír-forgalmazásban, ami a Magyar Államkincstárénál jóval nagyobb fizikai hálózattal eredményesebb is lehetne. Annál is inkább, mert a két bank lakossági ügyfeleinek száma 2013 végén megközelítette a 730 ezret, ami az esetleges átfedéseket figyelembe véve is nagyon jelentős bázis.
Ezzel együtt a két szereplő lakossági ügyfélköre egyáltalán nem mutat homogén képet: az MKB jellemzően az átlagnál magasabb jövedelmű, illetve megtakarításokkal rendelkező rétegeket célozta meg szolgáltatásaival, a Budapest Bank viszont a lakossági területen az ingatlanfedezet nélküli hitelek nyújtásában igen erős. Ez is előny lehet azonban az összevonásnál.
Az egyesülés melletti, további érvként merülhet fel, hogy a Budapest Bank egyes adatbázisait a GE által fejlesztett, központi, nemzetközi rendszereken keresztül kezelik: így a banknak az átadás után új rendszert kellene kiépítenie, hogy le tudjon válni az amerikai tulajdonos hálózatáról, ami jelentős költséggel jár. Az MKB-val történő összevonás ugyanakkor ezt a problémát is megoldaná.
