A bankok többet költenek adósmentésre, mint az állam
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz árfolyamgát bevezetését követően a bankok saját átütemezési lehetőségei iránt érdeklődtek a devizaalapú jelzáloghiteleiket fizetni nem tudó adósok: később azonban az érdeklődők sokkal nagyobb arányban keresték az állami mentőcsomag részeként ajánlott árfolyamrögzítést – erről Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára beszélt a szövetség tegnapi háttérbeszélgetésén. Szerinte a változást az azóta elindított állami propaganda magyarázza.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy az adósmentő csomag megvalósítása komoly költséget jelent a hitelintézetek számára. A piac szereplőinek ugyanis nem keletkezik kamatnyereségük azokon az összegeken, amelyeket az árfolyamrögzítés során képződő forintalapú gyűjtőszámlahitelként folyósítanak, miközben az így képződő hitelt máshol nem helyezik ki. Emellett a Nemzeti Eszközkezelő nyomott áron veszi át tőlük az érintett ingatlanokat. Kovács Levente felhívta a figyelmet arra, hogy a bankokat terhelő különadó és az eszközkezelő felállításának és működtetésének ez évi 2 milliárd forintos, államra háruló költsége közötti különbség jól érzékelteti a tehermegosztás eddigi arányait.
A főtitkár úgy véli, hogy a devizahiteleseknél nagyobb bajban vannak azok az adósok, akik elveszítették a munkájukat. Szerinte ezért az adósok megsegítését szofisztikált módon kell végrehajtani. Így nem általában az adósokat, hanem a kifejezetten rászorulókat kellene például a Nemzeti Eszközkezelő Rt. segítségével megmenteni.
Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója elmondta, hogy a mentőcsomag részleteiről tájékoztatást adó ügyintézők számára két alapelvet rögzítettek. Az egyik, hogy nem befolyásolhatják az ügyfél döntését és csak tájékoztathatnak, a másik pedig, hogy árfolyamokra és kamatokra vonatkozó prognózisokat nem adhatnak.
Kovács Levente úgy véli, hogy a jelenlegi pénzügyi válság nem technikai, hanem bizalmi természetű, a krízisből való kilábalás lassú lesz, a szakértő nem tartja reálisnak sem a gyors fellendülést, sem a W alakú recesszió megvalósulását. Szerinte a bankok az utóbbi időben védekező pozí-cióba kényszerültek, ezért a bankszövetség fontos feladatának tekinti, hogy ezen a közeljövőben változtasson.
Tovább nőtt a nem fizetett adósság
A második negyedévben jelentősen romlott a lakossági hitelek késedelem szerinti összetétele a jegybank tegnap közölt adatai szerint. A nem teljesítőnek számító, 90 napnál nagyobb késedelmű adósság állománya 801,5 milliárdról 912 milliárd forintra emelkedett, arányuk 10,5 százalékról 11,6-re nőtt. A nem teljesítő lakáshitelek állománya 178,4 milliárdról 227,4 milliárdra, arányuk 7-ről 8,5 százalékra emelkedett.A legrosszabb a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, közülük a nem fizetettek állománya 228,7 milliárdról 321,6 milliárd forintra, arányuk 10,9-ről 14,7 százalékra nőtt.
Kisebb mértékben emelkedett az éven túli késedelmű hitelek állománya. Arányuk a lakossági hiteleken belül 5,8, a lakáshiteleknél 3,6, a szabad felhasználású hiteleknél 6,6 százalék lett.
A legrosszabb a helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, közülük a nem fizetettek állománya 228,7 milliárdról 321,6 milliárd forintra, arányuk 10,9-ről 14,7 százalékra nőtt.
Kisebb mértékben emelkedett az éven túli késedelmű hitelek állománya. Arányuk a lakossági hiteleken belül 5,8, a lakáshiteleknél 3,6, a szabad felhasználású hiteleknél 6,6 százalék lett. -->
