Világgazdaság Online

A Monetáris Tanács mai kamatdöntésén 25 bázisponttal, 6,00 százalékra emelte az irányadó alapkamatot. A legtöbb elemző úgy véli, hogy a mai kamatdöntést követően a ráta hosszabb ideig változatlan marad. Magyarországon a kamat emelésének kettős pozitív hatása van. Egyrészt erősíti a forint árfolyamát, mely az utóbbi három hónapban 1,3 százalékot veszített az amúgy is gyengélkedő euróval szemben - ennél gyengébben talán csak a török líra teljesített ez idő alatt.

Másrészt a szigorodó monetáris politika segítségével sikerül megakadályozni, hogy az infláció az év végi célként kitűzött 3,0 százalék felett ragadjon. novemberben ugyanis az energia- és élelmiszerárak vágtázásának köszönhetően az infláció 4,2 százalékra emelkedett, ám az ezek nélkül számított maginflációs ráta is 1,9 százalékon alakult.

Simor András , a jegybank elnöke közölte, hogy a tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelés, az 5,75 százalékos kamat tartása, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentés. 

A Monetáris Tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács a középtávú inflációs kilátásokat illetően a legfőbb kockázatot abban látja, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt a várakozások nem horgonyzottak, és ezért a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.

A magyar gazdaság növekedésének fő forrása az idén is az erős külső kereslet maradhat, amelyhez a belső kereslet várhatóan csak lassan zárkózik fel. A háztartások fogyasztását élénkítheti a személyi jövedelemadó-kiengedés és a javuló foglalkoztatottság. A folyamatban lévő egyedi nagyberuházások a beruházások élénkülését vetítik előre, míg a bizonytalanabbá váló üzleti környezet ezzel ellentétes irányba hat.

Az alacsony maginfláció és a versenyszféra béreinek visszafogott dinamikája megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése inflációs nyomást eredményez. Az ágazati különadók részleges áthárítása ezt tovább fokozhatja. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és monetáris szigorítás hiányában 2012-ben is kétséges lenne annak teljesülése - áll a Tanács közleményében

Az MNB honlapján megjelent írás szerint a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.

A hazai pénzügyi eszközök továbbra is magas kockázati felárai a költségvetési pálya fenntarthatóságával és az üzleti környezet kiszámíthatóságával kapcsolatos piaci aggodalmakat tükrözik.

A Monetáris Tanács az inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. A Tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a további kamatemelés szükségességéről.

Az MNB 3 százalékos inflációs célja 2010-ben nem teljesült. A fogyasztói árindex növekedése az elmúlt év egészében számottevően meghaladta a 3 százalékot. A maginfláció második félévtől alacsony, 2 százalék alatti szintje a gyenge belső kereslet hatását tükrözi. 2010 első felében még érvényesült az előző évben bejelentett indirektadó-intézkedések árszintemelő hatása, azonban az infláció ezek többségének kifutásával sem csökkent 3 százalék közelébe, elsősorban az élelmiszer- és más nyersanyagárak emelkedésének következtében. A fogyasztói árak növekedési üteme így már negyedik éve haladja meg számottevően az MNB folytonos inflációs célját.

A 3 százalékos, folytonos inflációs cél 2007. január 1-én történt bevezetése óta a magyar gazdaságot számos olyan sokkhatás érte, ami a fogyasztói árszintet emelte, miközben a nemzetgazdasági kibocsátást csökkentette. Ezek közvetlen inflációs hatását a jegybank – a monetáris szigorítás reálgazdasági költségességét, valamint a sokkok bekövetkezése idején negatívnak feltételezett kibocsátási rést szem előtt tartva – nem kívánta ellensúlyozni. Az ismételten jelentkező költségsokkok érdemi monetáris politikai reakció hiányában megakadályozták, hogy az inflációs várakozások a 3 százalékos cél körül stabilizálódjanak. A költségsokkok mellett a magas szinten maradt inflációs várakozások is magyarázhatják, hogy a nemzetgazdasági kapacitások historikusan alacsony kihasználtsága mellett sem sikerült elérni az árstabilitást Magyarországon.

Nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az inflációs célkövetést kis, nyitott gazdaságok - fejlettek és feltörekvők egyaránt - sikerrel alkalmazták az infláció, valamint az inflációs várakozások megtörésére, illetve alacsony szinten történő stabilizálására. Ahhoz, hogy a jövőben a magyar inflációs célkövetés sikeres lehessen, a monetáris politikának kiemelt figyelmet kell fordítania az inflációs várakozások lehorgonyzására, az inflációs hatású sokkokra történő megfelelő mértékű és időzítésű reakció megtételére- áll a Tanács indoklásában.

Az elemzők többsége egyetértett abban, hogy a mai kamatdöntő ülésen emelést jelent be a Monetáris Tanács. Ez az utolsó alkalom, hogy a szervezet a régi felállásban dönt a kamatról, legközelebb már a kormány által jelölt négy új tanácstag is részt vesz.

A Reuters által megkérdezett elemzők ugyan arra számítanak, hogy a korábbihoz képest lazább monetáris politikát vezet be a megújult Monetáris Tanács, de úgy gondolják, ez nem jelent majd kamatcsökkentést. Mindezt annak ellenére látják így, hogy Matolcsy György korábban igen erőteljesen kritizálta a jegybank szigorát és nem titkolta, hogy szeretne változtatni, amennyiben ez lehetséges.

Mindenesetre most a 17 megkérdezett elemző közül 13-an úgy látják, hogy a megújult MNB nem emeli majd az inflációs célt, ugyanakkor valamilyen monetáris stimulus bevezetését valószínűsítik.

Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere úgy véli, a Monetáris Tanács tagjainak közelmúltbeli nyilatkozatai alapján feltehetően szoros döntés született. Szerinte a döntő érv az újabb szigorítás mellett a meglehetősen rossz decemberi inflációs adat volt.

Az előző év utolsó havi adata ugyanis arról tanúskodott, hogy az áremelkedés nemcsak a gyorsuló élelmiszer- és üzemanyagáraknak köszönhető. Decemberben szokatlanul nagyot drágultak a ruházkodási cikkek, és a piaci szolgáltatások árai is hirtelen ugrottak. Az éves maginflációs szám ugyan továbbra is csak 2 százalékos emelkedést mutat, azonban az inflációs dinamikát jól megragadó rövidbázisú maginfláció már a 3 százalékos inflációs cél fölé ugrott.

A jegybank részéről azért is indokolt az év eleji szigor, mert a magánszektor béralakulásában, árazásában kulcsfontosságúak az első hónapok – jó, ha az MNB demonstrálja, hogy nem tolerál a célnál magasabb drágulási ütemet. A váratlanul alacsony növekedést mutató novemberi béradat az alapkezelő elemzői szerint a januártól életbe lépő adóváltozások miatt nem releváns, ennél jóval fontosabb a jövő évre vonatkozóan már megszületett minimálbéremelés mértéke - mondta Bebesy Dániel.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a kormány februárra ígért bejelentései kulcsfontosságúak lehetnek, jelentős hangulati változást, forinterősödést idézhetnek elő, kedvező fordulat esetén így elmaradhatnak a további emelések. Értékelhető kiadási lefaragások hiányában tovább nő az esélye annak, hogy hazánkat bóvli kategóriába sorolják, és ilyen minősítés mellett rendkívül problémásnak látjuk az elkövetkező évek adósságfinanszírozását. A márciusban kinevezendő új Monetáris Tanács tagok működése is rendkívül fontos lesz, erőltetett kamatvágások mind a forint árfolyamában, mind az alapkamat mértékében nagy kilengéseket okozhatnak.