Még romolhatnak a portfóliók

A magyar pénzügyi szektor továbbra is stabil és tőkeerős, de a válság akut szakaszát követően számos „maradék kockázat” még jelen van – olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az elmúlt évet értékelő és 2011 első negyedévére is kitekintő kockázati jelentésében. A hitelpiacon a nem teljesítő hitelek állománya ugyan lassulva, de tovább nő, s a közeli hónapokban sincs még jele a trendfordulónak. Ezt a továbbra is romló tendenciát tavaly szeptember óta kizárólag a lakossági hitelek okozzák, mivel a háztartások egy része súlyosan eladósodott, a svájcifrank-hiteleknél számottevően nőtt az adósságszolgálati teher, egyes adósoknál pedig az árverezési és kilakoltatási moratórium miatt a fizetési készség is csökkent. Mind a lakossági, mind a vállalati kihelyezéseknél nő az átstrukturált kölcsönök aránya, ám ezen állománynak egy része ismét késedelmessé válik.

Ebben a helyzetben lényeges előrelépés a kormány és a banki közösség között létrejött otthonmentő megállapodás, amelynek intézkedései révén élénkülhet és biztonságosabbá válhat a hitelezés, enyhülhetnek a hitelminőségi problémák, és fokozatosan helyreállhat a fedezetek érvényesíthetősége, javulhat az adósok helyzete, és átmenetileg mérséklődhetnek a törlesztési költségek – állítja a PSZÁF. A bankok átlagos jövedelmezősége tavaly rendkívül alacsony volt – a bankszektor közel fele veszteségesen működött –, és várhatóan az idén is nyomott marad a magas hitelkockázati költségek és a különadó miatt.

A takarékszövetkezetek helyzete viszonylag kedvező, főként magas likviditásuk és a komoly devizahitelek hiánya miatt. A szektor korábbi lendületesen növekvő vállalati hitelezése 2010 közepén megtorpant. A teljes késedelmes hitelállomány mennyisége csökkent, de a lakosság súlyos fizetési késedelmeinek aránya itt is tovább nőtt, így az értékvesztési kiadások magas szinten stabilizálódtak.

A biztosítók díjbevétele tavaly az inflációnál kisebb mértékben nőtt csak. 2010-ben a biztosítók korábbi jó jövedelmezősége lényegében nullára csökkent, elsősorban az árvíz- és viharkárok miatti kárkifizetések, másrészt a különadó hatása miatt. Az idén kedvezőtlenül érintheti a szektor jövedelmezőségét a nem élet ágat jellemző intenzív termékverseny, illetve a pénztári vagyont is kezelő biztosítói csoportoknál az a bevételcsökkenés, amelyet a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt szenvednek el.

Ami a befektetési alapkezelőket illeti, az alapok állománya tavaly tovább nőtt, de a gyarapodás üteme fokozatosan lassult. Az alapkezelők magas jövedelmezősége 2010-ben is javult, a magánpénztári változások miatt azonban az idén ezen a téren már némi visszaesés várható, sőt, néhány szolgáltatónál a jövedelmezőség kérdésessé is válhat. Az említett változások miatt több magánnyugdíjpénztár is megszűnhet, a többiek piaci részaránya pedig átrendeződhet. Mivel a megmaradó kasszák működési tartalékai csekélyek, a működőképesség megőrzéséhez a pénztáraknak már rövid távon is nagymértékben csökkenteniük kell a kiadásaikat. A magán- és önkéntes kasszákat is üzemeltető pénzügyi csoportoknál a PSZÁF szerint megjelenhet a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is.