Mégis egyoldalúan módosíthatják a szerződéseket a bankok

A Partiscum XI. Takarékszövetkezetet a Szegedi ítélőtábla korábban jogerősen elmarasztalta az ügyfeleket kedvezőtlenül érintő költségemelkedések (kamat) miatt. Az ítélőtábla az egyoldalú módosítások tisztességtelenségére hivatkozott.

A Legfelsőbb Bíróság új eljárásra utasított a szegedi székhelyű Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételeinek ügyében.

Az LB bár osztotta az ítélőtábla azon véleményét, hogy a fogyasztót védeni kell, és azzal is egyetértett, hogy az magatartási kódex nem jogszabály, de álláspontja szerint mindebből nem következik automatikusan a korábbi egyoldalú módosítások érvénytelensége, írja az Index.

Az LB nem értett egyet a másodfokú ítélet azon megállapításával, miszerint a takarékszövetkezet az ügyfélnek kedvezőtlenül és egyoldalúan csak a Ptk. szabályai szerint változtathaja meg a szerződést. Egyszerűen azért, mert az egyoldalú és hátrányos módosítások feltételeit a hitelintézeti törvény határozza meg, így ebben a perben az ott lefektetett rendelkezések irányadók.

Az LB szerint a lakossági hitelezési tevékenység kapcsán a szerződő feleken kívül álló, előre nem kalkulálható tényezők nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, mint már polgári szerződéses jogviszonyok esetén, ezért nem alkalmazható kizárólag a Ptk.

Az LB döntése valójában nem azt mondja ki, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal minden rendben van, csupán azt, hogy egy új eljárásban vizsgálni kell azokat az okokat, melyekre hivatkozva a szerződésmódosításokra sor került. Ha ezek közül bármelyikkel baj van (bármelyik törvénytelen), akkor azt egy új eljárás keretében a jövőben változatlanul támadni lehet, a szerződésmódosítások okait azonban a Partiscum-ügy kapcsán nem vizsgálta sem az első- sem a másodfokú bíróság, így ezekről az LB sem mondhatott most véleményt.

Az ítélet kimondja, hogy a hitelező a hitelintézeti törvényben lefektetett indokokra hivatkozva bizony módosíthatja egyoldalúan a szerződést, azonban kizárólag olyan körülmények vehetőek figyelembe, melyek bekövetkeztére egyik szerződő félnek sem lehet közvetlen befolyása (és csak olyan tényezőkre hivatkozhat a bank, amelyek a hitel árazásában eleve is szerepeltek).

„Az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és a blanketta kölcsönszerződési rendelkezésekre vonatkozó másodfokú ítéleti rendelkezéseket az elsőfokú ítéleti rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezte (a korábbi ítéletek ezen rendelkezések érvénytelenségét állapították meg) és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A nyilvánosságot kevésbé érdeklő további ÁSZF rendelkezések tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta” – közölte a Legfelsőbb Bíróság.

A döntést azzal indokolták, „azt a jogkérdést, hogy egy ÁSZF-nek vagy egy blankettaszerződésnek a hitel/kölcsönszerződések egyoldalú szerződésmódosítására feljogosító rendelkezése érvénytelen-e, azt elsődlegesen a Hitelintézeti törvény (1996. évi CXII. tv.), mint az adott jogviszonyt szabályozó speciális törvény rendelkezései alapján kell elbírálni”. A Ptk. szabályai akkor alkalmazandók, ha a Hitelintézeti törvényben speciális rendelkezés nincs. A törvény 210. § (3) bekezdése feljogosítja a pénzügyi intézményt meghatározott feltételek betartása mellett a kölcsön/hitelszerződések egyoldalú, az ügyfélre hátrányos módosítására.

„E jogszabályhely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó körülmények tételes és objektív meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező írásban rögzítette árazási elveit” – magyarázza az LB.