OTP: ezermilliárd hiányzik az állattenyésztésből
felmérés Az elkövetkezendő hét évben mintegy ezermilliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra emeljük a hazai sertés-, baromfi-, szarvasmarha-tenyésztést és tejágazatot – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből. Az anyag hozzáteszi: az agrárium idehaza kedvező lehetőségeinek kibontakoztatásához – különösen az állattenyésztésben – az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásán túl versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.
Az elemzés szerint a szektor versenyképessége az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, főként a növénytermesztés mellett lemaradóban lévő állattenyésztésben. Mindez az ingadozó takarmányárak mellett leginkább a magas önköltséget eredményező korszerűtlen termelési feltételek, a krónikus tőkehiány, valamint az ebből eredő lassú és bizonytalan fejlesztések számlájára írható. A lemaradásból ezermilliárd forint tőkeinjekció jelenthetne kiutat a következő támogatási ciklusban az elemzés szerint.
A legsúlyosabb problémákkal jelenleg a sertéságazat küzd, ahol a technológiai lemaradás, illetve az ebből eredő hatékonysági deficit miatt a legnagyobb a fejlesztési igény. A kormányzat célkitűzése szerint a jelenlegi 2,9 millióról hatmillióra kell növelni a sertésállományt, de ennek eléréséhez sok a teendő. Az OTP szakértőinek véleménye szerint a sertéságazatban mintegy 450 milliárd forint értékű beruházás szükséges az elkövetkezendő években. A kormány által elfogadott sertésstratégia szerint 666 milliárd forintra lenne szükség, igaz, ez tartalmazza a banki, termelői és befektetői forrásokat egyaránt.
A baromfiágazatban használt technológia kevésbé elmaradott, itt az energiahatékonysági beruházások a legsürgetőbbek. A tejtermelésnél szintén a korszerű istállórendszer, valamint a modern technológiai és állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő és gazdaságos fejőházak jelentik a legnagyobb kihívást. A jelentés megjegyzi: a 2014-től kezdődő hétéves uniós költségvetési ciklusban a jelenlegi keretfelosztással számolva körülbelül 350 milliárd juthatna az állattartó ágazatok fejlesztésére, a fennmaradó rész tőke hiányában bankhitelként állhat rendelkezésre.
