Gondban a Magyarországon működő osztrák bankok
Az elemzés szerint az Erste és a Raiffeisen tovább szenvedhet a magyarországi helyzet alakulása miatt, hiszen igen nagy a kitettségük a hazai piacon.
A két osztrák hitelintézeti csoport 2011 harmadik negyedévének végén 13,6 milliárd eurónyi kitettséggel rendelkezett Magyarországon, miközben az Erste hiteleinél a nem teljesítő tételek aránya elérte a 16,5 százalékot. A helyzetnek nem használt az IMF-fel folytatott tárgyalások decemberi megszakadása sem, hiszen a forint tovább gyengült, a CDS-felárak pedig drasztikusan nőttek. Az elemzés rámutat arra, hogy a magyarországi hitelpiac gyorsan növekedett az elmúlt években: a vállalati hitelek állománya 2005 és 2009 első negyedéve között 70 százalékkal emelkedett, míg a lakossági kölcsönöké ugyanebben az időszakban csaknem megtriplázódott. Ez utóbbi pedig súlyos problémákat okoz, hiszen a devizaalapú kölcsönök aránya igen magas a hazai piacon.
Az elemzés ugyanakkor rávilágít arra is, hogy az egyes régiós országokban igen nagyok lehetnek az eltérések a hitelportfólió minőségének alakulása alapján, és bár a nem teljesítő tételek aránya szinte minden országban emelkedett tavaly, a bankok növekedési és jövedelmezőségi kilátásai összességében még mindig jobbak, mint a fejlettebb nyugat-európai országokban. A Bloomberg adatai szerint, ami a nem teljesítő hitelek arányát illeti, Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el: nálunk 2011-ben szektorszinten 10,4 százalékos volt ez a mutató, amely némileg még jobb is a teljes régió átlagánál.
A legjobb helyzetben ebből a szempontból Törökország, Csehország és Észtország van: a törököknél 3,1 százalék a problémás tételek aránya, míg a másik két államban is alig haladja meg az ötöt. A másik végletet Lettország, Litvánia és Kazahsztán jelenti: ezekben az országokban megközelíti a 20 százalékot a problémás hitelek súlya, sőt, a Kazahsztánban aktív hitelintézeteknek tavaly már 26 százaléknál is magasabb aránnyal kellett szembesülniük. A kazah bankszektornak egyébként hasonló eredetű problémákkal kell szembenézni, mint a magyarnak: a devizahitelek aránya ott is igen magas – 40 százalék körüli –, és a helyi fizetőeszköz a pénzügyi válság kitörését követően 18 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben, ami a rossz hitelek arányának emelkedéséhez vezetett.
Lengyelország is gondban
A lengyel lakossági hiteleknél is romlott a portfóló minősége a harmadik negyedévben, és e piaci szegmens szempontjából aggasztó, hogy a szakértők a gazdasági növekedés lassulását, illetve a munkanélküliségi ráta emelkedését jelzik előre az idei évre vonatkozóan. A Bloomberg konszenzusa szerint az idén a lengyel növekedés 3,2 százalékosra eshet vissza a tavalyi 4-ről.
