Veszteséges lett az Erste Bank
A nettó kamatjövedelem 820 millió forinttal, 52,49 milliárdra csökkent, a díjakból és jutalékokból származó nettó bevétel 20 millió forinttal, 14,22 milliárdra mérséklődött. A kereskedési eredmény is csak 1,28 milliárd forinttal rontotta az eredményt. A bank igazgatási költségei pedig az előző évivel megegyezően 29,27 milliárd forintra rúgtak.
Az idei év első felének teljesítményét leginkább az befolyásolta, hogy minden várakozást túllépő mértékben, 15,1 százalékra emelkedett a nem teljesítő hitelek aránya. Az emiatt 41,14 milliárd forintra nőtt céltartalékképzés 34,4 százalékkal, 10,53 milliárd forinttal volt több, mint a múlt év első felében. A bank adózás előtti eredményét komoly mértékben csökkentő tényező volt még a bankadó első fél évre eső mintegy 7,4 milliárd forintos összege.
Az Erste Bank várakozása szerint a portfólióromlás folyamata tovább tart az év második felében is, ez a hitelpiac további lefékeződésével, a betéti piacon tapasztalható árversennyel és a jelentős mértékű céltartalékolási kötelezettséggel együtt az év második felében erősen korlátozza majd a hitelintézet növekedési kilátásait.
A bank mérlegfőösszege az első fél év végén 3299,91 milliárd forint volt, ez egy év alatt 8,4 százalékos növekedést jelent. Így mérlegfőösszege alapján várhatóan továbbra is a negyedik legnagyobb, 900 ezres ügyfélszámát és 184 egységből álló fiókhálózatát tekintve pedig a második legjelentősebb lakossági bank marad Magyarországon. A társaság számításai szerint a lakossági hiteleknél 14,3, a vállalati hiteleknél 8,7 százalék a piaci részesedésük, a lakossági betétek 7,4, a vállalati betétek 7,2 százalékát kezelik.
Ugyanakkor a vártnál kisebb, ám az egy évvel korábbinál nagyobb profitot ért el az első fél évben az Erste Bank anyacége. Az Erste Group nettó nyeresége 1 százalékkal, 595 millió euróra, mérlegfőösszege 4 százalékkal, 214,1 milliárd euróra nőtt. A kamatjövedelem és a kereskedési eredmény kismértékben emelkedett, a díjakból és a jutalékokból származó veszteség csökkent, és az igazgatási költségek is csak 1,5 százalékkal nőttek. A csoport eredményeit leginkább a magyar és a román leánybankok céltartalékolási kötelezettségei rontották le.


