Sok a zárolt számla
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb tízezer olyan vállalkozás lehet még mindig, amelyik az év eleje óta nem fér hozzá a bankszámlájához. A pénzmosás elleni jogszabályok miatt január 1-jén zárolni kellett az összes olyan vállalat bankszámláját, amely nem nyilatkozott a múlt év végéig a tényleges tulajdonos kilétéről.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint gazdálkodó és egyéb szervezetek körülbelül egymillió számlát tartanak fenn Magyarországon, ezek néhány százalékánál szinte biztos, hogy nem adták be a nyilatkozatot.
A hitelintézeteknél változó a magukat nem azonosító vállalattulajdonosok aránya. A legtöbb helyen minimális, a K&H-nál például egyetlen zárolt céges számla sincs már. A CIB-nél a vállalati ügyfelek 90 százaléka nyilatkozott, az OTP-nél a kliensek 3 százaléka adós még ezzel a papírral. A bankok beszámolói szerint egyébként főleg csak a minimális forgalmú számlák esetében halogatják az ügyfelek a nyilatkozattételt.
Az egészség- és az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is szigorítottak a korábbi szabályokon, ez év elejétől csak akkor vehetnek fel tőlük pénzt az ügyfelek, ha azonosították magukat. A kasszák – különösen az egészségpénztárak – tavaly elég intenzíven kampányoltak erről, több százezer tag mégsem aktivizálódott.
A 218 ezer tagjával a legnagyobb piaci szereplőnek számító OTP Egészségpénztárnál eddig az aktív tagság kétharmada azonosította magát. Ezek vélhetően a kisebb egyenlegű kliensek lehetnek, vagyonarányosan ugyanis csak 10-12 százalék a zárolt számlák aránya, ám ez is milliárdos nagyságrendű összeget jelent. Máshol jobb a helyzet, az Allianznál például már csak a számlák 2,9 százalékánál hiányzik az azonosítás.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál jóval magasabb a nem megfelelően azonosított tagok száma. Igaz, náluk a probléma kevésbé akut, mint az egészségkasszáknál. Az egészségpénztárak ugyanis rendszeresen teljesítenek kifizetéseket, a nyugdíjpénztárakból azonban tíz évig egyáltalán nem, ezt követően pedig csak három évente lehet pénzt kivenni. A Budapest Nyugdíjpénztárnál éppen ezért úgy vélik, nem is különösebben mérvadó mutató az azonosított tagok aránya – amikor a kifizetést teljesítik, akkor úgyis azonosítják az illetőt.
Az egyes intézményeknél elég vegyesen alakult eddig a nem azonosított tagság aránya. A piacvezető OTP Önkéntes nyugdíjpénztár 218 ezer tagjából 60-65 százalék körül jár az azonosítottak aránya, a 180 milliárd forint körüli vagyon nagyjából 40 százaléka van azonosítatlan számlákon.
A második legnagyobb pénztárnál, a több mint 205 ezer taggal és 150 milliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkező Allianznál sokkal jobb a helyzet, náluk a tagság mindössze 7,5 százaléka és 10 milliárd forint alatti összeg érintett. A viszonylag kis piaci szereplőnek számító CIB Önkéntes nyugdíjpénztárnál 80 százalék az azonosított tagok aránya. Az egészség- és a nyugdíjpénztáraknál egyébként az, hogy a tagok nem azonosították magukat, csak a kifizetéseket gátolja, a kasszáknál vezetett számlákra továbbra is be lehet fizetni a az oda szánt összegeket.
Két magánnyugdíjpénztárnak már sikerült
A Horizont után a Budapest Magánnyugdíjpénztár is jó úton halad, hogy elkerülje októberben a végelszámolást. A pénztár honlapja szerint a tagdíjfizetők aránya mostanra elérte a 72 százalékot. A jogszabály szerint azokat a pénztárakat kell végelszámolnia a Magyar Nemzeti Banknak októbertől, amelyeknél a tagdíjat fizető tagság aránya fél éven belül legalább két hónapban nem éri el a 70 százalékot.A Budapest Magánnyugdíjpénztárnak 7159 tagja volt január 31-én, a vagyona meghaladta a 29 milliárd forintot.
A Horizont tagjainak száma 39 ezer, a kezelt vagyon pedig 129 milliárd forint. A két pénztár együtt a szektor csaknem háromnegyedét fedi le.
A Budapest Magánnyugdíjpénztárnak 7159 tagja volt január 31-én, a vagyona meghaladta a 29 milliárd forintot.
A Horizont tagjainak száma 39 ezer, a kezelt vagyon pedig 129 milliárd forint. A két pénztár együtt a szektor csaknem háromnegyedét fedi le. -->
