Szélesedik az árfolyamgát
Az egyik a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása. Az elmúlt télen csak a három téli hónapban tilos kitenni a végrehajtás alatt álló lakásokból a lakókat, a törvényjavaslat azonban ezt az időszakot jövő április 30-ig kitolná. Ez azt jelenti, hogy a választásokig már nem lesznek kilakoltatások. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként a harmadik negyedévben 117 ezer 335 olyan ingatlan volt, amelyen a jelzáloghitel-tartozás már több mint 90 napja hátralékos volt, ebből 5290-et jelölhettek volna ki a bankok kényszerértékesítésre, de csak kevesebb mint 3900-ról döntöttek úgy végül, hogy elárverezik.
A másik olyan intézkedés, ami a nehéz helyzetű devizahiteleseknek segíthet, az árfolyamgát kiszélesítése. A jelenleg csak azok az adósok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek a fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, illetve a folyósításkor nem érte el a devizahitel forintban számított összege a 20 millió forintot. Az első feltétel miatt a törvényjavaslat indoklása miatt több mint 150 ezer személy nem tud belépni az árfolyamgátba. A 90 napon túl késő deviza jelzáloghitel-szerződések száma viszont ennél alacsonyabb lehet, számításaink szerint mintegy 70-75 ezerről lehet szó. Valószínűleg kevesebb adóst érint a másik könnyítés, a 20 millió forint fölötti folyósítási összeghatár eltörlése.
Az árfolyamgátba a korábbi feltételek alapján mintegy 450 ezer devizahiteles léphetett volna be. A jegybank adatai szerint augusztus végéig valamivel több mint 160 ezer gyűjtőszámla indult el a hitelintézeteknél, vagyis a jogosultak nagyjából 35 százaléka élt a lehetőséggel. A konstrukcióban részt vevő adósok jól járnak, a gyűjtőszámlahitel kamata ugyanis mindössze három havi bubor, vagyis 3,35 százalékos, emellett az oda kerülő tartozás kamatát is elengedik nekik, ez a konstrukció indulása óta már csaknem 2 milliárd forintot jelentett.
Konzultációt javasol Rogán Antal
Rogán Antal a törvényjavaslatot ismertető sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy november 1-jén lejárt az a határidő, amit a bankok kaptak, hogy módosítsák a devizahitel-szerződéseket. Ez nem történt meg, a bankszövetség viszont megfogalmazott egy javaslatot, amivel a Fidesz frakcióülésén foglalkozott. A politikus ezzel összefüggésben arról beszélt, álláspontjuk szerint a bankszövetségnek érdemes lenne nyilvánosságra hoznia javaslatát, amelyről konzultációt kellene folytatnia az érintettekkel. A szakmai szervezet lapunk kérdésére válaszolva közölte: a javaslatot nem kívánják kommentálni.
