Több lábon áll a Díjbeszedő
- A társaság 2007-ben alkotta meg új, ötéves stratégiáját, amelynek célja a tevékenység kiterjesztése, a több lábon állás megteremtése volt. Mennyiben sikerült ezt megvalósítani?
- A célunk valóban az volt, hogy egy budapesti orientációjú, közüzemi számlázási szolgáltatásokat nyújtó cégből több lábon álló szolgáltató csoporttá váljunk. Azóta – organikus és akvizíciós fejlődés útján – nagy lépéseket tettünk: az 1949 óta működő mérőolvasási és összevont számlázási terület mellett három új üzletágat is kiépítettünk. Az első a faktorálás és követeléskezelés, amelyet nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkező cégeknek, bankoknak nyújtunk. A második a már 100 millió fölötti küldeményszámmal dolgozó nyomdai terület, a harmadik pedig az elektronikus számlavezetés, amelynél – a Díjnet.hu-n keresztül – már több mint 200 ezer ügyféllel rendelkezünk. A több lábon állás mellett sikeresen jelenünk meg külföldön is: Romániában működnek nyomdáink, és előkészület alatt áll a csehországi és szlovákiai megjelenés is. A tevékenységi kör kiterjesztése mellett az árbevételünket is sikeresen növeltük: a 2007-es 7 milliárdról mostanra 13 milliárd forint környékére nőtt, annak ellenére, hogy a stratégia elkészítését követően nem sokkal kedvezőtlen fordulat következett be a gazdasági környezetben.
- Mit tartalmaz az új stratégia?
- A bizonytalan környezet miatt most nem öt-, hanem hároméves stratégiát fogadtunk el: ebben az árbevétel további emelése szerepel – a terv hároméves távon a 17 milliárd elérése –, stagnálás közeli gazdasági környezetet feltételezve. Ami pedig az irányokat illeti: szeretnénk a mostaninál jóval nagyobb hangsúlyt helyezni az elektronikus területre, komolyabb erőkkel megjelenni a régiós piacokon, Magyarországon pedig ki kívánjuk használni a postai liberalizációból adódó lehetőségeket is.
- Az elmúlt év hogyan alakult a pénzügyi eredmény szempontjából?
- A kérdés még korai, hiszen a végső eredményünket nagyban befolyásolja, hogy végül mekkora értékvesztéssel kell számolnunk a megvásárolt követeléseken, ennek az adatnak pedig még közel sem vagyunk birtokában. A tervezett 13 milliárd forintos, csoportszintű árbevételt viszont biztos, hogy elértük, és a 9-10 százalékos elvárt tőkemegtérülést is teljesíteni tudjuk. A cég tőkehelyzete stabil, hitelkitettsége pedig nincs.
- A követeléskezelési üzletág mennyire prosperál?
- Mára kissé stabilizálódott a helyzet ezen a területen: 2010 volt a leghektikusabb és a legrosszabb év, ám azóta eljött egy kisebb nyugvópont a lakossági ügyfeleknél. Követelésekhez egyébként 2010-2011-ben lehetett a legkedvezőbb feltételekkel jutni, akkor nagyon olcsón be lehetett vásárolni ingatlanfedezet nélküli csomagokból. Viszont lassan eljutunk oda, hogy – 4-5 éves futamidejű hitelekről lévén szó – kezd fogyni a portfólió, így a következő évek elsősorban már a jelzáloggal fedezett követelésekről szólhatnak majd.
- A követeléskezelésen belül hogyan oszlanak meg a bevételek?
- Itt két fő elemről lehet beszélni. Az egyik a még le nem járt követelések átvétele: itt a szolgáltató számára nagy előny, hogy megszabadul egy sor járulékos költségtől, viszont az eredeti számlaértékhez közel értékesíteni tudja a csomagot. A másik a lejárt követeléseké, ahol jóval alacsonyabb ár mellett, fedezetlen tartozásokat vásárolunk, és kizárólag jogi úton járunk el. A portfóliónkban előbbi jelenti a jóval nagyobb szeletet: 2012-ben 75-80 milliárd forintnyi ilyen követelést vettünk meg, míg lejárt tartozásból hozzávetőlegesen 13 milliárdot.
- A külföldi terjeszkedésnek melyek lehetnek az irányai, és mekkora lehet a külföldi érdekeltségek szerepe az árbevételen belül?
- Az online és a mobilalapú szolgáltatások azok, amelyekkel a külföldi piacokon könnyű megjelenni, hiszen egyrészt ez még nem teljesen telített piac, és ehhez a területhez nem kell kiépíteni drága hálózatot sem. Romániában már az idén elindul a szolgáltatásunk, ahol stratégiai szövetséget kötöttünk egy elszámolóházzal, a mobilfizetési szolgáltatással pedig – mint már említettem – Csehországban és Szlovákiában jelenünk meg. A földrajzi irányokat illetően pedig elsősorban a régióban gondolkodunk, hiszen a méreteink nem nagyon tesznek kifizetődővé egzotikus irányú terjeszkedést. Ami pedig a külföldi leányok súlyát illeti: jelenleg a 13 milliárdos árbevétel 10 százaléka származik külföldről: ha ezt az arányt középtávon duplázni tudnánk, azzal elégedettek lennénk.
- Az árbevételen belül mekkora szeletek jutnak az egyes üzletágaknak, és ez hogyan változhat?
- Jelenleg 20-25 százalék a nyomdai üzletág részesedése, 50 és 55 közötti a követelésvásárlásoké, 15-20 százalék a hagyományos tevékenységé, a maradék pedig az elektronikus szolgáltatásoké. A jövőt illetően úgy gondolom, hogy az elektronikus és mobil számlabemutatási és fizetési szolgáltatások súlya nő majd kiemelkedően.
Névjegy
Kovács Zoltán (39) 2006 óta Díjbeszedő Holding vezérigazgatója és igazgatósági tagja, a csoport stratégiai irányítója. Szakmai életének első tíz évében befektetési bankárként dolgozott, a HVB Bank Hungary vállalati pénzügyek üzletágának igazgatója, ezt megelőzően a CA-IB Tőkepiaci Rt. igazgatója volt. Tőkepiaci és vállalatfelvásárlási tranzakciókat irányított Magyarországon és a Közép-Kelet Európai régióban. A Concorde Értékpapír Rt.-nél igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be korábban. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, nős, négy gyermek édesapja.
