Élénkül a hazai kötvénypiac

Tegnap indult és a hét végéig tart a Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Nyrt. (RFV) kötvé-nyeinek jegyzése. A hitelpapírt a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) is bevezetik majd, ez pedig azért érdekes, mivel több mint másfél évtizede fordult elő utoljára, hogy egy cég nyilvános tőzsdei kötvénykibocsátással próbál hitelt szerezni beruházásaihoz. „Bő egy évtized szünet után tavaly az RFV-hez kapcsolódott az első hazai tőzsdei tőkeemelés, most pedig hosszú idő után ők jelentik be ismét, hogy vállalati kötvényt vezetnek be a tőzsdére” – mondta a jegyzés indulásának napján rendezett sajtóeseményen Mohai György, a BÉT vezérigazgatója.

Az RFV tízmilliárd forintos kötvényprogramja keretében most kétmilliárd forintnyi hitelpapírt szeretne értékesíteni, később azonban, ha lesz rá mód, rábocsátásokkal fokozná a mennyiséget. A cég a 2014 februárjában lejáró kötvényekre a hasonló futamidejű állampapírokénál 3,7 százalékponttal magasabb hozamot fizet, vagyis évente 10,44 százalékos kamatot tehetnek zsebre a befektetők. Az intézmények mellett ezúttal a kisbefektetőkre is gondoltak, hiszen a kötvények névértéke 100 ezer forint, és akár már egyetlen darabot is meg lehet vásárolni. A hitelpapírban a cég ígérete szerint nem muszáj három évig ülni. „Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy likvid legyen a kötvény, valós árfolyammal” – ígéri Kassai Ákos, az RFV vezérigazgatója.

Az RFV azért döntött a kötvénykibocsátás mellett, mert így gyorsabban forráshoz juthat projektjei finanszírozásához. „Mintegy egy-másfél évvel korábban hozzá lehet így jutni a szükséges tőkéhez, mint ha a banki finanszírozást választanánk” – mondja Tátrai Péter, a társaság befektetési kapcsolatokkal foglalkozó vezetője. A bankoknak sem fordít hátat a cég, a finanszírozást a jövőben fele részben bankhitelből, fele részben pedig kötvényekből tervezik megoldani.

Hogy a 10,44 százalékos éves hozam mennyire lehet vonzó, arról megoszlanak a vélemények. A kisbefektetőknek mindenképpen, hiszen lényegesen magasabb a betéteken vagy az állampapírokon elérhető nyereségnél. Fontos azonban tudni, hogy az ilyen vállalati kötvényekre – a bankiakkal ellentétben – nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája, vagyis ha csődbe megy a kibocsátó a lejáratig, elúszhat a befektetők pénze.

A Romániában nemrég több fűtés-korszerűsítési pályázaton is győzedelmeskedő RFV-t azonban kifejezetten pozitívan ítélik meg a hazai befektetési szakemberek, az intézmények között is van olyan, amelyik – miután részvényesként már 8 százalékot meghaladó hányadot szerzett benne – vásárolni kíván a kötvényeiből. „Szimpatikus a cég, olyan árréssel dolgozik, amely biztonságos befektetéssé teszi a kötvényeit, így ezzel a kamattal megéri jegyeznünk belőlük” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Más, a neve elhallgatását kérő intézmény azonban még a 370 bázispontos felár mellett is drágállta az RFV-kötvényt, egyebek között azt kifogásolva, hogy nincs a papírnak hitelminősítése, és a likviditása is kétséges lehet.

Hogy az RFV-kötvény menynyire lesz sikeres a BÉT-en, még nem tudni, az viszont biztos, hogy a társaság részvénye az BÉT egyik legjobban teljesítő papírja lehet az idén. A részvény árfolyama az elmúlt esztendőben hozzávetőlegesen 130 százalékot emelkedett, és az elmúlt napokban már 9000 forint fölött kereskedtek vele. Az RFV napi forgalma is százmillió forintos nagyságrendű újabban, és a papír októbertől a BUX-kosárba is bekerül.

Magyarországon a vállalati kötvények piaca egyébként gyerekcipőben jár, főleg a bankok bocsátanak ki hitelpapírokat, más cégek csak elvétve keresnek így forrást. Jelenleg viszont meglehetősen nagy a kínálat, mivel szintén a kisbefektetők számára egy másik energetikai cég, a Mol is kínál kötvényeket, az RFV-énél azonban lényegesen szerényebb kamattal. A másfél éves lejáratú papír – amelyet szintén már 100 ezer forinttól lehet jegyezni – csupán 6 százalékos éves kamatot fizet, ez mintegy 30 bázisponttal múlja csak felül a hasonló lejáratú állampapír hozamát. A Mol honlapján található tájékoztató szerint az október 22-én záruló jegyzést követően ezt a hitelpapírt is bevezetik a BÉT-re.

Nemzetközi viszonylatban persze nem ennyire szerény a kínálat, sőt a világ értékpapírpiacának nagyobb hányadát teszik ki a kötvények, mint a részvények – áll az OTP Alapkezelő elemzésében. A vállalati kötvények azonban viszonylagos biztonságuk és az államkötvényeknél magasabb hozamuk ellenére nem feltétlenül lesznek jó befektetések – véli Büki András, a társaság befektetési igazgatója. Egy a Reutersnél megjelent híradás szerint a magasabb hozam reményében augusztusban egyes nemzetközi alapkezelők portfóliójukban csökkentették az állam- és növelték a vállalati kötvények mennyiségét. Ez utóbbiak átlagos hátralévő futamideje (kamatkockázata) 6–7 év között van, hozamuk 3,5 százalék körül mozog, Amerikában és az euróövezetben egyaránt. Ez történelmi mélypontnak számít, s ha a jövőben a papírok hozama egy százalékponttal emelkedik, a befektetők 6-7 százalékos árfolyamveszteséget könyvelhetnek el. Ezt a jelenlegi, 3,5 százalékos hozamszint mellett két év alatt lehet megkeresni, vagyis egy esetleges egy százalékpontos hozamemelkedés két év kamatát viheti el. HB