A januári jutalmak dobták meg a béreinket

Mind a versenyszektorban, mind pedig az állami szférában megfigyelhető volt a gyorsulás, ami azonban elsősorban az év végi bónusz kifizetések hatásával magyarázható: a tavaly év eleji adóváltozások miatt a 2010-es jutalmakat csak januárban fizették ki, így alacsony volt a bázis. Ezt támasztja alá az is, hogy a magánszektorban a bónusz fizetésekkel korrigált bruttó bérek a novemberi 5,4 százalék után csak 5,1 százalékkal emelkedtek. A kamatkilátások szempontjából az adat semleges, a következő időszak kamatpályáját hangsúlyosan a piaci folyamatok határozhatják meg.

A megelőző napok jelentős felértékelődése után a keddi kereskedés első felében még tovább tudott erősödni a forint az euróval szemben, köszönhetően a görög mentőcsomag jóváhagyásával kapcsolatos hírek utáni első nemzetközi reakcióknak. A forint már eleve a 287-es  eurószint alatt nyitott és egészen rövid időre 286 alatti jegyzéseket is láthattunk, a nemzetközi hangulat azonban hamarosan inkább profitrealizálásba csapott át. A forint azonban egy átmeneti napon belüli korrekció ellenére erős tudott maradni (továbbra is öthavi csúcsa közelében az euróval szemben, délután a 288-as szint körül), és végül a nap legerősebb szintjeihez közel, kevéssel euró/forint 286 fölött zárta a kereskedést. A Görögországgal kapcsolatos hírek ma is fontosak lehetnek az árfolyam szempontjából.

Az állampapírpiacon mérsékelt korrekciót és a hozamgörbe enyhén meredekebbé válását hozta a keddi kereskedés. Az elmozdulások ugyanakkor nem voltak jelentősek: a görbe rövid vége lényegében mozdulatlan maradt (a kamatkilátásokat egyelőre sem forint erősödése, sem a béradatok nem módosították érdemben), míg a hosszú végén az ÁKK benchmark fixingje alapján a napi hozamemelkedés mértéke jellemzően 7-15 bázispont között alakult. Az elsődleges piacon a 3 hónapos kincstárjegyből a meghirdetettnél 20 százalékkal nagyobb mennyiséget (60 milliárd forintnyit) értékesített az ÁKK, a múlt hetinél 8 bázisponttal alacsonyabb átlaghozammal.