Az első bóvli-döntés előtti szintre csökkent a kötvényhozam

A magyar államkötvények hozama folyamatos csökkenésen ment keresztül az elmúlt hetekben, miután felerősödött a várakozás, hogy Magyarország képes lesz megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy hitelkeretről. A kötvények erősödést az is segítette, hogy fordulat következett be a nemzetközi hangulatban, vagyis jelentősen javult a kockázatvállalási hajlandóság.

„Az államkötvények piacán ismételten tovább folytatódott a hozamok csökkenése és a hozamgörbe laposodása is. A görbe eleje 10 bázispont alatti, a hosszabb futamidők viszont 20 bázispont fölötti mértékben tolódtak lejjebb” – írja elemzésében Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza.

A 10 éves hozam utoljára tavaly novemberben látott szinteken, 8,30 százalék közelében mozgott. A hozamgörbe alakját is figyelembe véve csökkenhet a kötvények erősödési potenciálja, amennyiben friss pozitív hírek nem táplálják tovább a hozamcsökkenést, vélekedett Jobbágy Sándor.

Az OTP Bank közgazdászai is arra hívják fel a figyelmet, hogy november vége óta nem voltak ilyen alacsony szinten a hosszú kötvények hozama. „Ekkor sorolta a Moody’s - a nagy hitelminősítő intézetek közül először - a befektetésre nem ajánlott kategóriába a magyar államkötvényeket” – vélekedett Tardos Gergely.

A Moody’s után a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings is befektetésre nem ajánlott kategóriába vágta Magyarországot.

Az S&P elemzője kedd este azt közölte, hogy a magyar államadós-osztályzat kialakítása szempontjából elsősorban a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság a fő tényező.

Az elmúlt másfél évben azonban a Standard & Poor''s megítélése szerint romlott a gazdaságpolitikai hatékonyság, "szelektív adóztatás" érvényesül egyes olyan szolgáltatási szektorokban, amelyekben magas a külföldi tőkebefektetések súlya, ez pedig visszafoghatja a működőtőke-beáramlást, ami viszont gyengítheti a növekedési kilátásokat - vélekedett a Standard & Poor''s európai besorolási igazgatója.