Világgazdaság Online

Fél évvel hosszabb ideig tarthat az árfolyamrögzítés időszaka – egyebek mellett ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium törvénytervezetéből. Az Index által ismertetett dokumentum szerint az új típusú árfolyamrögzítéssel 2017 közepéig élhetnek majd a devizaadósok, a hosszabbítást azzal indokolták, hogy az árfolyamgátba legkorábban csak áprilistól léphetnek be az adósok, így annak időtartama a tervezett öt év helyett csak nagyjából négy és fél év lett volna az eredeti 2016 végéig tartó határidővel.

A másik fontos változás, hogy a devizahitelesek mellett a lakáslízinggel rendelkezők is élhetnek majd a kedvezménnyel, azok viszont, akik devizában törlesztik a kölcsönüket, kikerülnek a kedvezményezetti körből. (Ez utóbbiak piaci súlya viszont nagyon alacsony, az érintettek néhány ezrelékére tehető.) Tavaly augusztusban már elindult egy árfolyamrögzítéses konstrukció, ami azonban nem volt túl sikeres: mindössze 3250 adós élt vele. Ugyanebben az időszakban 14 ezren vették igénybe a bankok saját adósmentő programjait, a kedvezményes végtörlesztésben pedig csaknem ötvenszer ennyien vettek részt.

Mivel az új árfolyamgátas konstrukció lényegesen kedvezőbb a tavalyinál, hiszen a gyűjtőszámla kamatának egy részét most már az állam és a bankok fizetik majd, a törvényjavaslat szerint a bankoknak az első módozatba belépetteket automatikusan át kell sorolniuk az újba. A régi feltételeket csak azok számára tarthatják meg, akik ezt kifejezetten kérik. Az új változat egyébként a várakozások szerint népszerűbb lesz, a jogosultak többsége kihasználhatja majd a lehetőséget, amely a törlesztőrészleteket havonta átlagosan mintegy 18 ezer forinttal csökkentheti majd.

További változás a Magyar Bankszövetség és a kormány által elfogadott megállapodáshoz képest, hogy a közszféra dolgozói kétféle kedvezményt is kapnak. Egyrészt egy egyszeri viszsza nem térítendő támogatást, amely a kedvezményes (ez svájci franknál 180, eurónál 250, jennél 2 forint) és a piaci árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbségét fedezi arra az időszakra, amíg a devizahiteles be nem tudott lépni az árfolyamgátba, másrészt pedig kamattámogatást kapnak a gyűjtőszámlán halmozódó adósságukra is, méghozzá annál nagyobbat, minél több gyereket nevelnek.

A dokumentum a költségvetést érintő várható hatásokra is kitér. Piaci és a kedvezményes árfolyam közötti összeg gyűjtőszámlára került, ezen a fennmaradó tőkerészek a bankközi kamatokkal nőnek majd, a kamatrésze viszont a törlesztőknek nem kamatozik, a bankok és az állam ugyanis ezt a terhet megosztva átvállalja az adósoktól. A számítások szerint, ha 300 ezren lépnek be a rendszerbe, az 2017-ig összesen mintegy 103 milliárd forintnyi kiadást jelent az államnak, ha 450 ezren, az már 154,4 milliárdba kerül; a bankoknak szintén ekkora kiadást jelent majd a kamatok átvállalása. A költségvetés számára a közalkalmazottak és a köztisztviselők egyszeri támogatása további 10 milliárd, a gyerekeik után igénybe vehető kamattámogatás pedig 5 milliárd forintba kerül majd – igaz, utóbbi kiadás öt évre elosztva jelentkezik majd.