A nyugat-európai startuppiacon sem kell szégyenkeznie Magyarországnak

Bár a startupok és a közepes innovatív vállalatok nagy része megérezte a „járványéveket”, ezeknek komolyabb negatív hatása jellemzően csak a turisztikához kapcsolódó cégeknél volt megfigyelhető. A többség inkább profitált az új helyzetből. A startup kategóriába sorolható mintegy félezer hazai vállalkozás és projekt több kisebb-nagyobb kihívást, feladatot és egyéni történetet jelent. A trendek elemzésekor az új évben várható változások kapcsán továbbra is talán a finanszírozási rendszer és a teljes innovatív vállalati ökoszisztéma kapcsolatának az áttekintése a leglényegesebb.

Sokan vannak, akik a dollármilliárdos piaci értékű hazai startup- és innovatív cégek tucatjait várják pár év, vagy akár egy évtized alatt kinőni a hazai földből, ám ők feltehetően nincsenek tisztában nemhogy a helyi, de még a régiós, vagy összeurópai startup realitásokkal sem. Tudniillik ez az „ágazat” az Egyesült Államok nyugati partján és pár ázsiai, továbbá egy-két nagy európai ponton koncentrálódik.

Az is igaz, hogy az észt, a lengyel vagy a cseh startupvilág kifejezetten jó áll lakosságarányosan, de

egy átlagos nyugat-európai ország innovációs piaca sem termel lakosságarányosan sokkal több és jobb céget, mint a magyarországi startup-ökoszisztéma. Mi is „felnőttünk” szerencsére az elmúlt években.

Ma már közel sem csak a Prezi–Ustream–LogMeIn hármast, esetleg a sikeres NNG-t vagy az IND–Misyst tudjuk ma már felmutatni. Nem kell szégyenkeznünk az olyan scaleupokkal (nagyra nőtt startupok), mint az AImotive, a Balabit-Balasys, a Barion, a Bitrise, a Comsignia, a Scipher, a Seon, a Starschema, a Synetiq vagy a Tresorit, melyek közül párat már fel is vásároltak sokkal nagyobb vállalatok.

A magyar startuppiac helyzete persze nem kiemelt az USA nyugati partjával vagy mondjuk Szingapúrral összevetve, de az utóbbi években – jórészt a Hiventures tőkéje, munkája nyomán – felkerültünk nemcsak a regionális, de az európai térképre is.

A Kárpát-medence térségében jelentős innovációs potenciál jött létre mind a startupok, mind az innovatív középvállalatok tekintetében.

Adottságok

A helyi piac szűkös mérete miatt az innovátoroknak a Kárpát-medencében, sőt a visegrádi négyek teljes piacában kell gondolkodniuk. Ám ez is kevés ahhoz, hogy egy gyorsan növekvő, valóban globális márkát egy bizonyos méreten felül itthonról fel lehessen építeni

– fejtette ki Turcsán Tamás, a hazai startup-ökoszisztéma egyik úttörője, aki két évtizede dolgozik kezdő cégekkel. A saját inkubátora mellett egy digitálistehetség-menedzseléssel foglalkozó startup, a Pozi.io nemzetközi innovációs közösség alapítója.

Szerinte a sokat emlegetett piacméret csak az egyik tényező. A másik, hogy egy-egy hasonló, nemzetközivé tehető ötlet tőkeoldali finanszírozása sokáig jelentősen nagyobb (és jobb minőségű) volt nyugaton, mint itthon a kétezres évek elején. Ezen érdemben csak a Magyar Fejlesztési Bankhoz köthető Hiventures Tőkealap-kezelő 2016 végi megjelenése segített. Persze a mindennapokban számos működési kihívás merül fel, s szokatlan, bár több európai országban bevett gyakorlat, hogy az állam vállalja a legnagyobb kockázatot, nem pedig az üzleti angyal vagy a piaci tőke. Összességében azonban most már jóval előrébb jár a startupvilág Magyarországon, mint fél vagy egy évtizeddel ezelőtt – vont konklúziót a szakértő. Erősebb inkubációs és akcelerációs tevékenységgel a korai befektetések hatékonysága is nagyobb lehetne, de a jelenlegi inkubációs törekvések nagy része – nemzetközi beágyazottság és kapcsolatok hiányában – nem képes versenyezni a nagy startup hubok hatékonyságával. A globális piacra lépés még mindig nehezen megugorható, és láthatóan csak a legjobbaknak sikerül. Természetesen ez részben a startupok működésének a folyamataként is értelmezhető.

Ezért is van szükség a nyílt startup-közösségekre és a nemzetközi versenyekre, hogy a résztvevő tehetségek olyan közönség előtt is bemutatkozhassanak, amely nemzetközi szintre képes emelni a hazai projekteket. Számos jó kezdeményezés mellett ezt a célt szolgálja például a Pozi alapítója által idén áprilisban Budapestre szervezett nemzetközi megmérettetés, a Startup World Cup is, amely amerikai központtal 63 országban keresi a tehetséges csapatokat, az innovatív cégeket. A résztvevők nemcsak az egymillió dolláros fődíjért versengenek, hanem a tengerentúli befektetők bizalmáért is.

További növekedés

Szerencsére a pandémia nem akasztotta meg a kockázati tőkepiac fejlődését, amit az is mutat, hogy a Hiventuresnél eddig csak a startupok tekintetében (a Hiventures ma már kkv-k és nagyvállalatok finanszírozásával is foglalkozik) nem kevesebb mint 3200 vállalatot, projektet vizsgáltak meg befektetési szempontból, ebből 2021 végéig 420 hazai startupba fektettek be eddig 46 milliárd forintot – árulta el lapunknak a friss adatokat Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója.

Bár a 70 százalékban EU-s finanszírozású, úgynevezett Jeremie alapok anno eléggé aktívak voltak, mégis

2008 és 2016 között csak mintegy 350 magyar startupbefektetés történt.

Ám 2016 végétől 2020 végéig ennek több mint duplája, összesen 730 tőkeügylet jött létre hazai innovatív cégek és tőkealapok között, melynek mintegy 50 százaléka a Hiventureshöz köthető teljes egészében, illetve társbefektetési konstrukciókban. (Ez a 730-as szám a Hiventures 2021-es mintegy 70 befektetését és más alapok 2021-es adatait még nem is tartalmazza.)

Ez a duplázódó aktivitás persze annak is köszönhető, hogy az alapokat lerakták 2016-ig, illetve éppen a korábbi Jeremie-finanszírozás kifutásával egy tőkeszegényebb, de startuplázban égő országban valósította meg. A Hiventures már 2017 eleji megalakulásakor is 50 milliárd forint feletti keretösszeggel kezdhetett munkába. Ráadásul úgy, hogy a legkisebb ötletcsírák finanszírozására is volt kerete, konstrukciója, főként azért, hogy a fiatal, agilis ötletgazdák el tudjanak indulni (indulásra nem létezett tőkekonstrukció akkoriban). Így az arra érdemes cégek – később – újabb körös befektetésekkel erősíthetők.

Azaz a Hiventures korai finanszírozással, kezdetben 9, majd 15 millió forinttól akár egymilliárd forintig terjedő finanszírozási összeggel számos olyan jó ötletbe lehelt életet, amely nem, vagy nem itthon indult volna el piachódító útjára. Érdemes kiemelni, hogy amíg fél évtizede lényegében csak az üzleti angyalok, családi kölcsönök vagy egy-egy családi ingatlan elzálogosítása indíthatott útjára egy ötletet, innovációt, addig mára éves szinten egészen száz körülire nőtt a Hiventures által katalizált egészen korai fázisú startupok száma – emelte ki Katona Bence.

Persze a verseny nem kicsi: öt-tíz aspiráns csapatból egy-kettő jut kezdő finanszírozáshoz, melyet szigorúan és ellenőrzötten csak a projekt fejlesztésére lehet költeni, és a továbblépéshez szükséges befektetést is csupán azok a csapatok kapják meg, amelyek az első hónapokban „kitűnőre vizsgáznak”, azaz kellőképpen bizonyítják ötletük, koncepciójuk, találmányuk piaci érettségét.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!