Áfacsapdában a magyar e-könyvek piaca
A világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége, az Amazon már több digitális, mint hagyományos könyvet értékesít. A társaság tájékoztatása szerint jelenleg 100 eladott papíralapú kötetre 114 e-könyv jut, s akik megvették a társaság e-book olvasóját most négyszer annyi könyvet vásárolnak, mint korábban.
Az idei második negyedévben fordult elő először, hogy a világ legnagyobb gazdaságában több e-könyvet értékesítettek, mint keményborításút. Az Amerikai Kiadók Szövetsége szerint e három hónapban az USA-ban 282,3 millió dollárért vettek e-bookokat, közel 30 százalékkal többet, mint 2011 hasonló időszakában. Mivel eközben a könyvpiac többi szegmense szűkül, jobb esetben stagnál, a digitális kiadványok részesedése tovább nőtt, és már a 30 százalékot közelíti. Az előző év egészében csak 15 százalék volt. A legnagyobb értékben továbbra is puhakötésű köteteket adnak el az USA-ban, de mivel az ilyen könyvek forgalma évente a tizedével csökken, s a szegmens előnye már csak 17 millió dollár az e-bookokhoz képest. Így megeshet, hogy a már az idei harmadik negyedévben élre törnek a digitális kiadványok.
Eközben Európában és így Magyarországon korántsem tör így előre a digitális könyvpiac. A földrész országainak többségében a szegmens tavaly piaci részesedése 1 százalék alatt volt, s bár az eladások dinamikusan nőnek, az amerikaihoz hasonló felfutásra még éveket kell várni. Ágazati szakértők szerint az uniós országok lemaradásának elsődleges oka az, hogy a közösségi adópolitika ahelyett, hogy támogatná a digitális kiadványok terjedését, egyelőre igen komoly versenyhátrányt jelent a szegmensnek. Az EU felfogása szerint ugyanis – ahogy erre Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója felhívta a figyelmet – az e-könyvek értékesítése szolgáltatásnak számít, ezért a hagyományos kötetekkel ellentétben nem kerülhet a kedvezményes áfakörbe. Magyarországon ez talán még a többi országra jellemzőnél is nagyobb probléma, hiszen a hazai 27 százalékos forgalmi adó uniós csúcsnak számít, s azt is jelenti, hogy egy e-könyv majdnem 21 százalékkal drágább az azonos nettó árú, de 5 százalékos áfakörbe tartozó hagyományos versenytársánál. Zentai Péter László lapunknak elmondta: bár uniós tisztviselők nyilatkozatai alapján akár már 2013-ban megváltozhat a szabályozás, s eltűnhet a nyomtatott és a digitális könyv közti jogi különbség, ennek némileg ellentmond, hogy az Európai Bizottság bő egy hónapja eljárást indított Franciaország és Luxemburg ellen, mert a két tagállam önkényesen csökkentette az e-bookok áfáját.
Magyarországon az MKKE adatai szerint tavaly 411,5 millió forintért adtak el digitális könyvet, ami jelentős növekedés az előző évhez képest, de a szegmens piaci részesedése így is 0,7 százalékos volt. Ezzel azonban csak az USA-hoz képest vagyunk nagyon elmaradva, az uniós átlaghoz viszonyítva nem annyira. Tavaly például Németországban sem érte el az e-könyvek eladásából származó bevétel a teljes könyvpiaci forgalom 1 százalékát.
Piaci szereplők szerint az idén tovább bővült a forgalom. Csordás Attila az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az előző hónapokban a Bookline és a Líra érdekeltségébe tartozó, kizárólag digitális kiadványokat forgalmazó társaság bevételei több száz százalékkal haladta meg az előző évit, s bár ebben komoly szerepet játszottak a társaság fejlesztései is, a kereslet az egész piacon bővült. A szakember szerint ezért a szegmens részesedése az idén átlépheti az 1 százalékot a teljes értékesítésből. Ezt segítheti, hogy az e-könyvek az adóhátrány ellenére átlagosan 30 százalékkal olcsóbbak a papíralapúaknál, akad olyan kiadó is, amely fél áron adja e-bookjait.
A hosszabbtávú növekedéshez, és a meghatározóbb piaci részesedés eléréséhez ugyanakkor még számos változásra lenne szükség. Zentai Péter László jelezte: az uniós adószabályozás módosítása mellett a jogbiztonság és a kalózkodás visszaszorítása területén is lépni kellene, de a kiadók érdeklődésének fokozódása is komoly lökést adhatna a szegmensnek. Utóbbi területen egyébként Csordás Attila szerint tapasztalható fejlődés: a tavalyi 3500 után az idén akár a 5000-t is elérheti az új e-bookok címszáma. Igaz, hagyományos kiadványokból tavaly 12,5 ezer új címet dobtak a piacra az MKKE adatai szerint. Mégis jelentős előrelépés, hogy már sikerlistás könyvek is megjelennek digitálisan. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg korábban két év is kellett ahhoz, hogy a keresettebb könyvek elérjék a 100-as példányszámot, ma erre másfél hónap is elég.
