Kissé, 0,3 százalékponttal nőtt a relatív jövedelmi szegények aránya (az ő jövedelmük nem éri el a medián 60 százalékát). Ezzel szemben az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya 0,3, a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2,9 százalékponttal csökkent. Azok száma, akiket mind a három szegénységi dimenzió együttesen sújtott, 461 ezer főt tett ki, ami 18 ezerrel több, mint a megelőző évben.
Az összes jövedelemből a gazdagok részaránya folyamatosan növekszik, miközben a szegényeké csökken. A leggazdagabb húsz százalék tavaly a jövedelem 37,2 százalékával rendelkezett, ami nagymértékű növekedés a válság előtti 34,8 százalékhoz képest. Közben a legalsó jövedelmi ötöd már csak az összes jövedelem 8,6 százalékával rendelkezik, ami jóval alacsonyabb a válság előtti 10 százaléknál.
A legveszélyeztetettebben továbbra is a gyerekek: a 18 év alattiak 41,4 százalékát érintette szegénység vagy társadalmi kirekesztés tavaly, ami 10 százalékponttal magasabb, mint az átlag. Ennek egyik oka a KSH szerint az, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik az, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.