A kórházak a kötelező fizetésremelésre sem kaptak többletforrást
Az elvileg augusztustól esedékes, januárig visszamenőleg érvényes béremelés fedezeteként a szakállamtitkárság két forrást jelölt meg. Egyrészt a chipsadó tervezett 20 milliárdos bevételéből 15, másrészt az egészségügyi intézményrendszer átalakításából ugyancsak 15 milliárd forintot. A népegészségügyi termékadó bevételei az év első két hónapjában 702,6 millió forinttal, 3,5 százalékkal maradnak el az időarányosan tervezettől. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ráadásul az államosítás nyomán tervezett átszervezések és központosított közbeszerzések az idén még egészen biztosan nem fognak megtakarítást eredményezni.
Rácz Jenő szerint nem csupán a béremelés fedezetével van gond. A kórházak nem kaptak pluszforrást a kötelező minimálbér-, illetve a bérminimum-emelésre sem. Csak ezt a két tétel eléri az intézmények bérjellegű kiadásainak 5 százalékát, ami a 617 milliárdos kórházi és rendelőintézeti kasszából – a költségeknél 60 százalékos arányban figyelembe véve a bérkiadásokat – 18 milliárd forint körüli összeget jelent.
A béremelésről szóló kormányhatározat alapján még az is feltételezhető, hogy ahhoz nem számítanak pluszforrásra. Az ugyanis arra hatalmazza fel a nemzeti erőforrás minisztert, hogy „a gyógyító-megelőző ellátás területén rendelkezésre álló 30,55 milliárd forintot fordítsa béremelésre”. Havi majdnem bruttó ezer forinttal kerestek kevesebbet tavaly az egészségügyi dolgozók, mint egy évvel korábban – derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet legújabb adataiból. Ennek oka, hogy a közszférában foglalkoztatottak 2010-ben kétszer kaptak rendkívüli keresetkiegészítést, fejenként összesen 98 ezer forintot.
Miközben az orvosok nettó keresete 7 százalékkal (havi 14 ezer forinttal) nőtt, a szakdolgozóké 2,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb egészségügyi foglalkoztatottak ugyancsak kevesebbet kaptak, 3,7 százalékkal. Az egészségügyiek bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaság átlagától is elmarad, az előbbitől több mint 35 ezer forinttal (16 százalék), az utóbbitól csaknem 23 ezer forinttal (11 százalék).
