Adósságrendezés: Alkudoznak a beszállítókkal kórházak

A kórházak tartozásaiból adjanak engedményt, a késedelmi kamatoktól pedig tekintsenek el, és erről írásban nyilatkozzanak is, ha azt akarják, hogy fizessenek nekik – ezt kérik beszállítóiktól egyes egészségügyi intézmények a részleges adósságrendezésért cserébe. Az egyik megyei kórház lapunk birtokába került levele szerint arra hivatkozással nem akarja kifizetni számlatartozásait, illetve megfizetni a törvény szerint a késedelmes fizetés után járó kamatot, mert „a kapott összeg nem teszi lehetővé minden szállító részére az október végéig esedékes számlák kifizetését”.

A részleges konszolidáció során 93 egészségügyi intézmény 33 milliárd forintot kapott kifejezetten a gyógyszer-nagykereskedők, orvostechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégek felé fennálló kifizetetlen számlái részleges rendezéséhez. Az összeg valóban nem fedezi a teljes kórházi tartozást, amely a Magyar Államkincstár adatai szerint október végén kereken 60 milliárdot tett ki, és ebbe még nem is számolták bele a gyógyítással is foglalkozó egyetemek 11,4 milliárdos tartozását. A 33 milliárd forintos apanázs az egészségügyi intézmények 60 napon túl lejárt minősített, vagyis 50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó mértékű adósságának kifizetésére lenne elegendő.

A késedelmi kamat elengedésével azért is próbálkozhatnak, mert két éve a beszállítók maguk ajánlották fel: lemondanak a nekik járó késedelmi kamatról, ha a kintlévőségeik 90 százalékát 2011. december 31-ig, a fennmaradó részét pedig a következő negyedévben megkapják. Erre azonban akkor nem került sor. A tőkeelengedést, amelyet értesüléseink szerint maga az egészségügyi kormányzat is szeretett volna kiharcolni a cégektől, már akkor is visszautasították, mondván: a beszállítók közbeszerzési eljárásokat követően szabályszerűen szerződtek, határidőre szállítottak, így érthetetlen, miért ne tartanának igényt az ellenértékre. Az EU irányelvei és az új közbeszerzési törvény mindemellett az állami beszerzéseknél harminc napban állapítja meg a fizetési határidőt azzal, hogy az egészségügyben ez maximum hatvan nap lehet.

Problémás ügyek

A mostani konszolidációval nem csak az a baj, hogy nem teljes körű. A kórházanként megítélt támogatási összegeknek nem sok közük van az adott intézmények tartozásállományához: van, aki a tizedét, más a dupláját is kifizetheti tartozásának. Ráadásul az önálló szakrendelők most először teljes egészében kimaradtak a juttatásból, holott erre eddig még soha nem volt példa. Eközben – hívja fel a figyelmet a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség –, a kórházaktól független és nem mellesleg önkormányzati tulajdonban maradt szakrendelők látnak el minden negyedik járóbeteget az országban.