Kórházátalakítás rohamtempóban
Egyedi szabályok kellettek ahhoz, hogy az érintett gazdasági társaságok által ellátott feladatok az ahhoz kapcsolódó vagyonnal, jogviszonyokkal és munkaerővel együtt a törvényjavaslatban megnevezett költségvetési szervhez kerüljenek. Ráadásul igen gyors határidővel: március 31-ig, miközben annak idején nagyjából fél évbe telt, mire a valamikori önkormányzati intézmények nonprofit kft.-kké, zrt.-kké alakultak.
A lapunk által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő érintettek szerint bár alapvetően nincs azzal baj, hogy a 28 intézménynek a jövőben költségvetési szervként kell működnie. Azzal sokkal inkább, hogy az átalakítást ilyen rohamléptekben kell véghezvinni, mert ez számos hibalehetőséget rejt magában.
Az érintett 28 társaság most nem jogutód nélküli szűnik meg, hanem részleges jogutódlással, egy úgynevezett befogadó utódszervezet létrejöttével. Feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket a befogadó intézmény veszi át, vagyonuk az államhoz kerül. Az intézmények működésének folyamatos biztosítása érdekében a gazdasági társaság bankszámláján lévő pénzt az államkincstárnál nyitott új számlára kell utalniuk. Az így lényegében kiüresedett gazdasági társaságokat azután egyszerűsített eljárással szüntetik meg.
Ez azt is jelenti, hogy a meglévő szerződések, kötelezettségek az új intézményekhez kerülnek, vagyis nem kell rendezni a meglévő adósságokat. Azok közül a hitelviszony jellegű tartozások a törvény szerint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetre szállnak át, amelynek azokat legkésőbb 2013. június 30-ig meg kell szüntetnie, azaz vissza kell fizetnie. Ehhez a költségvetési törvény módosításával 9,5 milliárd forintot csoportosít át a parlament az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Az egyéb, például a beszállítók felé fennálló tartozások rendezéséről azonban nincs szó a törvényben.
Az átalakulás 16–18 ezer dolgozót érint. Az ő szerződéseiket meg kell szüntetni, és közalkalmazotti szerződést kell kötni velük, már amennyiben továbbra is ott akarnak dolgozni. A fenntartónak minden munkavállalót át kell vennie. Az átalakult intézményeknél értelemszerűen a kollektív szerződések is megszűnnek, és az üzemi tanácsok helyébe pedig közalkalmazotti tanácsok lépnek.
Kompenzáció feltételes módban
„A nyugdíj mellett továbbfoglalkoztatott egészségügyi dolgozókat a munkáltatójuk illetmény-kiegészítésben részesítheti” – így hárította át a felelősséget a kormány a kórházvezetőkre. Mert annak a több mint 2000 nyugdíjas korú egészségügyi dolgozónak a kompenzációja, aki júliustól lemondott a nyugdíjáról azért, hogy tovább dolgozhasson, ily módon kizárólag a munkáltatóján múlik. Ahogyan valószínűsíthetően annak mértéke is, mert mint Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kormánydöntésről a kormány honlapján található videón fogalmazott: „a kompenzáció összege nettóban megegyezhet” az érintettnek eddig folyósított nyugdíjjal. A döntés csupán arról szól, hogy az az egészségügyi dolgozó, akinek továbbfoglalkoztatását a kormány támogatja, külön engedélyezési eljárás nélkül „jogosult lehet” a kiegészítésre.
