Befagyott gyógyeszközárak - a cégek harmada kényszerült létszámleépítésre
Ezek után nem meglepő, hogy arra a kérdésre, mely pénzügyi-gazdasági tényezők rontották leginkább gazdálkodásuk eredményét, a cégek az első helyre az árkarbantartás elmaradását tették. Ez megelőzte a forint árfolyamának romlását, az alapanyagárak növekedését, a különböző adókat és a bérköltség emelkedését is.
Persze mindezek együtt hatottak a gyógyászati segédeszköz ellátásban érdekelt vállalatokra, amelyek közül 17 százalék értékelte nagyon nehéznek, 50 százalék nehéznek pénzügyi-gazdasági helyzetét, és csak egyharmaduk minősítette azt átlagosnak vagy jónak. Csak tavaly a válaszadó vállalkozások 8 százaléka több mint öt fővel volt kénytelen csökkenteni a létszámot, egyharmaduknál volt ennél kisebb mértékű létszámleépítés.
A cégek rangsorolták a gyógyászati segédeszköz támogatási rend módosításának legsürgetőbb feladatait is. Itt értelemszerűen az első helyen a támogatott termékek árának emelése szerepel, a másodikon a finanszírozott termékstruktúra átalakítása, míg a harmadik legfontosabb teendőnek a további áfa-csökkentést jelölték meg, ami a gyógyeszközök mintegy 20 százalékát kitevő, kiemelt támogatásban részesülő eszközök esetében idén elkezdődött, ám ezt az OSZ szerint folytatni kell, hiszen komolyabb bevételcsökkenés nélkül segíti a hozzájutást a termékekhez. A támogatott termékek körének felülvizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek hozzájussanak a legújabb eszközökhöz. Ám az elmúlt három évben a cégek háromnegyedének erre irányuló kérelemét az OEP szintén elutasította, a többiek igénye pedig több mint egy éve függőben van.
Hornyák László, a szövetség elnöke a felmérés, valamint az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a szinte kizárólagosan magántulajdonú gyse-cégek fokozatosan romló gazdasági környezetben kénytelenek helytállni, a termékeik iránti igény folyamatosan emelkedik, hiszen a lakosság egészsége összességében nem javul, az ellátási szükségletek pedig nőnek.


