Gondban vannak a mentők

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is többlettámogatásra lesz szüksége működőképességének megőrzéséhez az Országos Mentőszolgálatnak – értesült a Világgazdaság. Úgy tudjuk, az OMSZ-nél tavaly év végén kiadott intézkedési tervet, amely többek között olyan intézkedéseket írt elő, mint a lehető leghosszabb időre ki kell tolni a szállítói számlák kifizetését, hogy a mentőautókat javítása során lehetőleg utángyártott alkatrészeket kell felhasználni, vagy hogy radikálisan korlátozni kell a túlórák számát, nem vonták vissza.

Tudomásunk szerint a szaktárca is vizsgálja, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a Mentőszolgálat működését, miután tavaly év végén egymilliárd forinttal kellett kiegészíteni a szervezet személyi juttatásokra szánt keretét a kormányzati tartalékból.
Az Országos Mentőszolgálat gazdálkodási gondjait firtató kérdésünkre adott válaszában Győrfi Pál sem hagyott kétséget, hogy nem megalapozatlanok a híresztelések. Azt közölte ugyanis, hogy „..a költségvetési egyensúly érdekében folyamatos munka folyik. Az Országos Mentőszolgálat vezetése az intézmény gazdasági helyzetéről a közeljövőben egyeztet a fenntartóval.”

A fenntartó, vagyis az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről az utóbbi időben több alkalommal is elhangzott: „a kormány prioritásként kezeli a mentés biztonságát, a folyamatos betegellátó működés feltételeinek biztosítását”. A napi megoldandó problémákról azonban ennek kapcsán sem hallani, olyannyira, hogy amikor az egészségügyi államtitkár áprilisban leváltotta Mártai Istvánt, a Mentőszolgálat főigazgatóját, és helyére Burány Bélát nevezte ki, azt akkor is azzal indokolta, hogy a személyi változások elsősorban a megkezdett fejlesztések felgyorsítását szolgálják.

A kormányzati kommunikáció tehát ez esetben is arra irányul, hogy a jelenről a jövőre, a problémákról a várható korszerűsítésekre irányítsa a figyelmet. Ezért is hallani mostanában egyre többet arról az egyébként valóban jelentős, összesen tizenegymilliárd forintos uniós projektről, amelynek keretében nem csupán új mentőállomásokat épít, gépkocsikat vásárol a Mentőszolgálat, de jut belőle épületek korszerűsítésére, műszerek beszerzésére és oktatásra is. Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett projektnek 2014 őszéig kell lezárulnia – tudatta Győrfi Pál, aki a programról a takarékossági intézkedéseknél sokkal részletesebb tájékoztatást adott lapunknak.

Ebből kiderült, hogy a projekt célja a kórházon kívüli sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása. „Úgy alakítjuk át a mentőállomások hálózatát, fejlesztjük a járműparkunkat, bővítjük az ellátási lehetőségeket, hogy azzal elősegítsük a 15 percen belüli helyszínre érkezés minél nagyobb mértékű javulását” – fogalmazott Győrfi Pál.

Azt is Győrfi Páltól tudjuk, hogy az Országos Mentőszolgálat 2003 végétől folyamatosan le tudta cserélni a leginkább elöregedett, sokat futott autóit egy tíz évvel ezelőtt kötött, mentőkocsik beszerzéséről szóló öt éves, vagyis 2007. december 31-ig szóló keretszerződése szerint. 2008-tól 2010-ig erre azonban semmilyen plusz forrás nem volt biztosított az autók cseréjére, így a kocsipark elöregedett, és emiatt, valamint mert egyébként is több százezer kilométert futottak, gyakran javításra szorultak.

2010-ben azután 849 millió forintból 37 eset-rohamkocsit, a következő évben 750 millióból 23 mentőautót – emellett eszközöket, műszereket – szerezhettek be, míg tavaly már 60 új kocsit vásároltak, nem kevesebb, mint 1,45 milliárdot fordítva erre a célra.

2011 januárjában 247 gépkocsi érte el a tízéves életkort, és voltak köztük, amelyek 600-800 ezer kilométert futottak. Az eset-rohamkocsik átlagéletkora jelenleg – a 120 új autó szolgálatba állítása után is – 7,2 év, a mentőautóé 7,9 év. Az eset-rohamkocsik átlagos futásteljesítménye 280 ezer kilométer, a mentőautókba ennél is több, 387 ezer kilométer van átlagosan.

A szóvivő tájékoztatása szerint az OMSZ ma összesen 905 mentőautóval rendelkezik, melyek közül 733 teljesít egy időben szolgálatot. A KSH adatai alapján ugyanakkor 2012-ben összesen 743 gépkocsi futott az OMSZ-nál, majdnem harmadával kevesebb, mint 1990-ben. Igaz, a statisztikák arról nem szólnak, hogy az évek során jelentős mértékben kicserélődött, megújult a gépkocsipark. Ez még akkor is így van, ha a szóvivő sem titkolta: a javításra váró, így átmenetileg nem használható kocsik jelentősen megnehezítik a biztonságos működtetéshez szükséges feltételek teljesítését.

Miközben a mentőautók száma gyakorlatilag folyamatosan csökken, a mentőállomásoké örvendetesen emelkedik: az 1990-es 169-cel szemben tavaly már 231 helyről indulhattak bevetésre a mentősök. Az elmúlt három évben mindössze 7 új mentőállomás épült, illetve 14 részlegesen megújult. Most 60 mentőállomást újítanak majd fel a 22 új építése mellett. Ezeket már felszerelve adják át úgy, hogy a vásárolni tervezett 200 új mentőautóból 44, vagyis mentőállomásonként kettő ezeken a helyeken teljesít majd szolgálatot.

Már most sincsenek elegen

Az egyelőre nem tudni, hogy az új mentőállomásokon kik fognak majd szolgálatot teljesíteni, lesz-e elegendő mentőorvos, mentőtiszt és mentőápoló, de akár sofőr is. Az OMSZ-nál jelenleg majdnem hét és fél ezren dolgoznak, de majdnem kétszáz álláshely – döntően a szakképzettséget igénylő munkakörökben – betöltetlen. Egyre több, a mentésben jártas orvos kollégájuk megy külföldre, vagy vállal munkát kórházak sürgősségi osztályain. Egyre nagyobb a mentőtiszt-hiány, ennek következtében az eset kocsikat nehezen tudják kiállítani – jelezte már tavaly a szakminiszternek a Mentőtiszti Egyesület.