Gyógyszerkísérlet: "Még nem tudjuk, ki hibázott"
Egy ember meghalt, kettő kómában van, három kórházba került azok közül az önkéntesek közül, akik egy gyógyszer klinikai kísérletében vettek részt Franciaországban. A vizsgálat során kiderült, a hatóanyagot egy magyar cég szállította, bár ezt még vizsgálja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Dr. Pozsgay Csilla főigazgató azt mondta: Magyarországon ehhez hasonló eset soha nem fordult elő, a szóban forgó hatóanyagot pedig egyetlen forgalomban lévő gyógyszer sem tartalmazza hazánkban.
- Az már bizonyos, hogy magyar cég gyártotta a hatóanyagot. Tudják, hogy melyik?
- Mivel a klinikai vizsgálat Franciaországban zajlott és francia illetékes hatóság (Agence nationale de sécurité du médicament et des produits de santé - ANSM) engedélyezte, az eset felderítését is ők jogosultak és kötelesek végezni. A francia hatóság hivatalosan is megkereste az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, hatóságunk jelenleg nyilatkoztatja az érintett gyártókat, az adatok beérkezéséig további információkat nem tudunk közölni.
- Hány cég foglalkozik Magyarországon gyógyszer hatóanyag előállítással?
- A gyógyszerhatóanyagok Magyarországon székhellyel, vagy telephellyel rendelkező importőrei, gyártói és forgalmazói, a tevékenységükre vonatkozó adatokat legkésőbb tevékenységük tervezett megkezdése előtt 60 nappal be kell jelenteniük a OGYÉI részére. Az Európai Gyógyszerügynökség által működtetett uniós adatbázisban nemcsak az engedélyezett gyógyszergyártók, hanem a regisztrált hatóanyaggyártók is elérhetők a nyilvánosság számára. Ám a regisztrációs kötelezettség nem vonatkozik a klinikai vizsgálati készítményekhez, illetve állatgyógyászati készítményekhez felhasználandó gyógyszer-hatóanyagokra. Amúgy ma Magyarországon 69 telephely rendelkezik hatóanyag regisztrációval (hatóanyaggyártás, import, forgalmazás). Ezek közül azonban nem mindegyik telephelyen folyik hatóanyaggyártás.
- Ha kiderül, hogy melyik az érintett cég, azt nyilvánosságra hozzák?
- Nem, a franciaországi gyógyszerügyi hatóság ismerteti majd az ügy részleteit. Az OGYÉI kizárólag a hazai klinikai vizsgálatok ügyében jogosult nyilatkozni.
- A franciaországi vizsgálatban alkalmazott készítmény az endokannabinoid. Az idegrendszerre hat, csökkenti az agy és a perifériás idegrendszer működését azáltal, hogy növeli az anandamide szintet. Ezt a hatóanyagot jelenleg egyetlen engedélyezett, forgalomban lévő gyógyszer sem tartalmazza, sőt, kizárólag ezen a klinikai vizsgálaton alkalmazták először.
- Ha kiderül, valóban a hatóanyaggal volt a probléma, az milyen következménnyel jár? Lehet-e komoly kártérítési perekre számítani például?
- Egy klinikai vizsgálat engedélyezésekor a szponzor cégnek kötelező biztosítást kötni az esetlegesen bekövetkező káreseményekre. Ez a biztosítás elsősorban a vizsgálatban résztvevő önkéntesek, betegek kártalanítására szolgál. Hogy az előállító milyen módon büntethető, nyilván attól is függ, hogy milyen hibát követett el, ha ez egyáltalán elkövetett. Várjuk meg a vizsgálat részleteit.
- A jelenlegi ismereteik alapján akad olyan momentum, ami arra utalhat, hogy valaki hibázott Franciaországban?
- Ebből a példából is látszik, hogy a preklinikai fázisban, illetve állatkísérletekkel nem lehet mindent modellezni. Éppen ezért fontosak a humán klinikai vizsgálatok, mert azok keretei között, megfelelő biztonsági intézkedések mellett, előkerülnek azok a nem várt hatások, amelyek egyébként jóval nagyobb számban jelentkeznének a terápia bevezetésekor. Amikor egy vizsgálati készítményt először adnak embernek, azt növekedő dózisban kis csoportokon próbálják ki. Az első dózisokat még úgy, hogy egyszerre csak egy önkéntes kapja, aztán a következő, de minden dózisszinten több önkéntes. Amikor a csoport minden tagja megkapta a kezelést, következik a magasabb dózis. Az ismételt adagolású vizsgálatra az egyszeri dózisú kezelések adatainak értékelése után kerülhet sor. Tudomásunk szerint ebbe a vizsgálatba már sok önkéntes bevontak, és az eredmények birtokában indult volna az ismételt dózisú szakasz.
- Ha Magyarországon gyógyszerkísérlet zajlik, arról önök tudnak? Kell ehhez előzetes engedély, vagy egyeztetés?
- Természetesen, engedély nélkül nem lehet gyógyszervizsgálatot végezni. Az engedélyt az OGYÉI adja, és ehhez szükséges az etikai bizottság jóváhagyása is.
- Milyen lépései vannak egy gyógyszerkísérletnek? Milyen előzetes vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy embereken teszteljék az új készítményeket?
- A kémiai és gyártási feltételek meglétét követően kerülhet sor a hatásosság bizonyítására élő szervezetekben. Amennyiben a preklinikai vizsgálatok – legtöbb esetben állatkísérletek - alátámasztják a várt hatásosság és a relatív ártalmatlanság tényét, csak ez után kezdődhetnek meg - az OGYÉI és az etikai bizottságok által előzetesen jóváhagyott terv alapján - a humán klinikai vizsgálatok.
- Egy sikerrel záruló klinikai vizsgálat után mennyi idő és milyen lépések szükségesek, amire a patikákba kerülhet egy gyógyszer?
- Amennyiben a klinikai vizsgálatok során bizonyítást nyer, hogy a készítmény a humán fázisban is a várt hatásosságot és biztonságosságot mutatja, illetve az alkalmazásából származó előnyök meghaladják a szer alkalmazásával összefüggésben felmerült kockázatokat, a gyártó kérelmezheti a készítmény gyógyszerként való forgalomba hozatalának engedélyezését. A forgalomba hozatali engedélyezés menete egységes az Európai Unió tagállamaiban. Az engedélyeztetésnek négyféle eljárási módja van, alapvetően attól függően, hogy a készítményt az összes tagállamban, egy-egy tagállamban, vagy csak Magyarországon kívánják forgalomba hozni. Vannak azonban olyan indikációjú készítmények – ilyenek a HIV elleni szerek, daganat ellenes készítmények, cukorbetegség, auto-immun más immun-állapotok, illetve vírusos betegségek (pl. ebola) kezelésre javallott gyógyszerek –, amelyeket kizárólag az Európai Unió központi gyógyszerértékelő hatósága, az European Medicines Agency (EMA) engedélyezhet. Amennyiben a klinikai vizsgálatok eredményesek – eljárástól függően – 1-2 év mire a betegek számára elérhető gyógyszer lesz a szerből.
- Halálesetről nem tudunk, de volt olyan hazai gyógyszerkísérlet, amelynek során a hatóság hibát észlelt és a klinikai vizsgálatot szervező céget?
- Amikor engedélyezünk egy vizsgálatot, még nem tudjuk milyen eredménnyel fog záródni. Minden vizsgálatnak van kockázata, az egyéni érzékenységek is különbözőek. A vizsgálatok nem mindig járnak sikerrel, vagy nem sikerül a megfelelő hatást bizonyítani, vagy a kockázata nagyobb, mint a várható előny. A vizsgálatokban előforduló váratlan súlyos eseményeket a szponzor és a hatóságok is folyamatosan vizsgálják, és ha szükséges, azonnal intézkedést hoznak. A vizsgálatok elvégzésének megfelelőségét meghatározott terv szerint ellenőrzi a hatóság. Az eddigi több száz ellenőrzés során természetesen találkoztunk hiányosságokkal, amelyek kijavítására és a további hibák elkerülésére intézkedési tervet kell benyújtani, és ezek megvalósítását szintén ellenőrzi hatóságunk.
- A jelentkezőket biztosan fel kell világosítani a veszélyekről, meg kell vizsgálni az egészségi állapotukat. Van erre egységes protokoll, és ezt is ellenőrzi a hatóság?
- A vizsgálatok engedélyezésekor a hatóság és az etikai bizottság is megvizsgálja a részletes vizsgálati tervet, amelyben pontosan rögzítik, hogy kik vehetnek részt benne, és kik nem, melyek a kizáró okok. A betegeket pontosan tájékoztatni kell a vizsgálatról, a veszélyekről. Ez szintén a dokumentáció része. Az etikai bizottságban mindig van egy laikus tag, aki átnézi, és arra figyel, hogy nem szakember számára is egyértelmű-e a tájékoztatás. Vizsgálatba csak akkor lehet belépni, ha a tájékoztató után a résztvevő írásban is megerősíti, hogy megértette a vizsgálat lényegét és beleegyezését adja a részvételhez.
- Mit gondol, a franciaországi eset eredményezhet szigorításokat a szabályozásban?
- Mindenki azon dolgozik, hogy kiderüljenek az okok, hol történhetett hiba. Az elemzések után le kell vonni a következtetéseket, és ha kell változtatni, meg fogjuk tenni.
