Gyógyszerre költjük az egészségpénztári pénzeinket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly csupán 10 különböző térítési formán osztoztak az egészségpénztári kiadások. A teljes költés öt százalékánál többet sporttevékenységre, szakellátásra, látásjavító eszközökre, fogászatra, gyógyhatású termékekre és gyógyszerre költöttek a pénztártagok. Ezek összesen a 4,1 milliárdos teljes jóváírási összeg 91,7 százalékát tették ki. „Ebből a hat térítési kategóriából mindössze egyet sorolhatunk az egészségmegőrzés és megelőzés kategóriába. Ráadásul a hat kategóriára együttesen fordított összegnek valamivel több, mint felét gyógyszerre fordították a pénztártagok.
A második legtöbbet egyéb gyógyhatású készítményekre költötték tavaly, míg a ráfordítások toplistájának harmadik helyén a fogászati szolgáltatások álltak. Megelőzésre alig költenek a magyarok.” – foglalja össze az elemzés főbb megállapításait Semerédy Péter, az Optisoft igazgatótanácsának elnöke. Mindez azt is előrevetíti, hogy a kifejezetten az előregondolkodást, későbbi helyzetekre való tudatos felkészülést igénylő egészségbiztosítások nem lesznek annyira népszerűek a kafetéria rendszerekben, mint azt feltételezik a piacot 50 milliárdosra becslő biztosítók. Sajnos a magyarok az azonnali előnyöket előnyben részesítik a későbbi biztonsággal szemben, és inkább költenek életkoruk előrehaladtával az egészségi állapotuk helyreállítására, semmint idejében annak tudatos megőrzésére.
A tavalyi év költési mutatói jól illeszkednek az elmúlt évek trendjébe. A pénztártagok 2007 óta a legtöbb pénzt különböző gyógyszerekre fordítják, de a fogászati kezelések és az egyéb gyógyhatású készítmények is mindig benne voltak a legnépszerűbb egészségügyi ellátások listájában. „Érdekes tapasztalata volt az elmúlt éveknek, hogy noha az ezen termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadások nagyságrendileg csökkentek, a termékek mindig a legnépszerűbbek között vannak.
Az elmúlt három évben évről évre öt százalékkal emelkedett a táppénz-kiegészítésre költött összeg nagysága” – hívta fel a figyelmet Semerédy Péter. A költések életkor szerinti megoszlása alapján az látszik, hogy a 40 évesnél idősebb korosztály a teljes kifizetett összeg mintegy felét használta fel. Ez a túlsúly szinte minden térítési kategóriára jellemző, a fiatalabb – 31–40 éves kor közötti – korosztály csak néhány kategóriában költött többet egészségpénztári számlájáról az idősebb korosztálynál, míg a 30 évnél fiatalabbaknál a legkisebbek az egyes kategóriákban elköltött összegek.
A 31–40 év közötti korosztály költés tekintetében mindössze hat területen előzte meg az idősebb korosztályt 2011-ben. Ezek közé tartozik a szemészet, az egyéb szakellátások igénybevétele, a nőgyógyászati ellátások, a gyógyteák, a sporteszközök és sporttevékenységek finanszírozása.
Somogyban költenek a legtöbbet
Jelentős eltérés figyelhető meg az ország egyes területei között a számlákról tavaly felhasznált pénz mennyisége alapján. Országos átlagban a pénztártagok 52 423 forintot költöttek. Ennél többet csak hét megyében – Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Baranya, Győr-Moson-Sopron – és Budapesten költöttek fejenként. Az egy főre jutó költésnél, mintegy 83 ezer forintos összeggel, Somogy megye volt a listavezető tavaly. A második és harmadik helyen Csongrád és Pest megye végzett közel 77 500 forinttal, míg Budapest csak a negyedik lett. A fővárosban az egy főre jutó költés átlagosan 71 750 forintot tett ki. A legkevesebb pénzt, 5 549 forintot pénztártagonként, Bács-Kiskun megyében használták fel.„Természetesen ez nem reprezentatív, hiszen egy-egy egészségpénztári ügyfélkör nem mutat egyenletes eloszlást országosan. Mindazonáltal megállapítható, hogy a nagy foglalkoztatókkal bíró közép-magyarországi, illetve dunántúli régiók foglalkoztatói szívesebben támaszkodnak az egészségpénztári konstrukciókra a javadalmazások körén belül” – mondta Semerédy Péter.
„Természetesen ez nem reprezentatív, hiszen egy-egy egészségpénztári ügyfélkör nem mutat egyenletes eloszlást országosan. Mindazonáltal megállapítható, hogy a nagy foglalkoztatókkal bíró közép-magyarországi, illetve dunántúli régiók foglalkoztatói szívesebben támaszkodnak az egészségpénztári konstrukciókra a javadalmazások körén belül” – mondta Semerédy Péter. -->
