Világgazdaság Online

Eközben nőtt a kiadása, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) januárban kéthavi finanszírozási összeget utalt a gyógyítóintézményeknek. A gyógyszerkiadás pedig – a tartalék figyelembevétele nélkül – 9,5 milliárddal haladta meg az előirányzatot. Ezeket a kiadásokat nem kompenzálta a gyógyászati segédeszköz- és a táppénzkassza megtakarítása. Így április végén 36,5 milliárdos hiánnyal zárta mérlegét az alap. Ez csak akkor mutat szebb képet, ha az egyszeri kiadásoknak csak az időarányos részét számolják el az első négy hónapra.
Januárban azért csengetett kétszer a postás a kórházaknál és a szakrendelőknél, mert a múlt év vége felé már a működképességük határát súrolták, adósságállományuk meghaladta a 100 milliárdot. Így az egészségügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követően a tavalyi büdzsé terhére 4,5 milliárd többletforráshoz jutottak. A további 6 milliárdot és a plusz egyhavi finanszírozási összeget azonban már csak az ez évi költségvetésből utalhatta át számukra az OEP.
Ám a januári kétszeri finanszírozás csupán az adósság egy részének kiegyenlítésére volt elég. A kórházszövetség legújabb felmérése szerint jelenleg másfél havi finanszírozási összeg, 65 milliárd forint hiányzik a kórházi kasszából, és ismét beindult az adósságspirál – mondta Rácz Jenő, a szövetség elnöke. S mivel a gyógyító-megelőző költségvetés 757,6 milliárdos előirányzata azonos a két évvel ezelőttivel, és az intézményszerkezet is változatlan, forrásbevonás nélkül megismétlődik a múlt évi „katasztrófahelyzet”.
Az eladósodás egyik oka az évek óta változatlan, 146 ezer forintos gyógyítási alapdíj. De nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a lakosság korösszetételéből és a megbetegedések gyakoriságából fakadóan nőtt a betegforgalom.A forráshiány alapja a teljesítményvolumen-korlátnak (tvk) – fogalmazott lapunknak Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője. A biztosító ugyanis egy bizonyos betegszám után leállítja a finanszírozást.
Elemzők szerint az idei GDP-arányos hiánycél mindenképpen meghaladja a tervezett 3,8 százalékot, a nemzetgazdasági miniszter szerint akár 6 százalék is lehet. Ez esetben 300-400 milliárdos mozgástere lehet a kormánynak, ebből 60-90 milliárdot lehetne fordítani az egészségügyre – számolta ki lapunknak korábban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Ám arra figyelmeztetett: feltételekkel szabad csak pénzt pumpálni az ágazatba.
Nem jobb a helyzet gyógyszerfronton sem, hiszen az OEP gyógyszerkasszája az év első négy hónapjában 9,5 milliárddal haladta meg az előirányzatot. A biztosító a vény- és dobozforgalom márciusi, átlagosan 10 százalékos növekedését a szokásos szezonális gyógyszerforgalommal magyarázza. Elemzők szerint azonban a tavalyival azonos, 300 milliárdos kassza csak a betegterhek növelése árán, illetve úgy tartható, hogy az OEP nem fogad be újabb orvosságot a támogatotti körbe. Ez a gyakorlat folytatódik már évek óta a gyógyászati segédeszközöknél, ennek hatására évek óta megtakarítással zár ez a kassza, az év első négy hónapjában az összeg meghaladta a 1,5 milliárdot. Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke úgy fogalmazott: az új kormánynak meg kell oldani a korszerű termékek befogadását a támogatási rendszerbe.
A pénzbeli ellátásokra (táppénz, terhesség-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) fordított első négyhavi kiadás 2,8 milliárd forinttal kevesebb az időarányos előirányzatnál. Itt különösen a táppénzkifizetéseken spórolt az OEP, hiszen a táppénzesek napi átlagos létszáma 11,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Szerencsére elmaradt a H1N1 influenzajárvány tavaszi hulláma. Ám a járványügyi szakemberek szerint az legfeljebb ez év őszig várat magára.