Világgazdaság Online

Az elmúlt másfél évtizedben 15 ezerről 7700-ra csökkent az évi infarktus halálozás hazánkban, amiben jelentős szerepe van a magyar kardiológiai ellátás fejlődésének. Ám a nők előretörése figyelhető meg, s nem csupán a korábban férfiasnak tartott szakmákban és társadalmi pozíciókban, de a betegségekben is. Például, amíg a tüdőrák mára a férfiak körében stagnál, a nőknél emelkedik, s növekvő a szívbetegségek száma is.

Ugyan a "gyengébbik " nem - mivel hosszabb ideig él a férfiaknál - 6-8 évvel később kapja meg az első szívizom infarktust, de körükben e megbetegedés miatt magasabb a halálozás, több a szövődmény és nagyobb a hospitalizáció – mondta a Világgazdaság Online-nak Merkely Béla az invazív kardiológiai és elektorfiziológia professzora, a Magyar Kardiológiai Társság elnöke. Ennek ellenére, az ország összes lakosságát nézve az elmúlt 16 évben visszafordíthatatlanul javuló tendenciát lát a kardiológiai megbetegedésekben és halálozásban Józan Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Ám még most is nagy az elmaradás a fejlett nyugati országoktól, amiben nincs semmi különös, hiszen a száz év óta végzendő statisztikák alapján a tízes skálán mindig az utolsó helyek valamelyikén voltunk a régióban - állítja Józan Péter. De ha nem a nemzetközi trendeket nézzük, hanem saját magunkhoz hasonlítjuk a lakosság egészségi állapotát, akkor is az mondható: a GDP-hez képest e tekintetben kétéves elmaradása van Magyarországnak - tette hozzá.

Józan Péter a világban jegyzett "nyolcvan évesek klubját" említi, amelyben Japán vezeti a mezőnyt, de köztük vannak a svédek, a franciák, a spanyolok, az olaszok. A svédek a magas életszínvonal és életmód kultúra miatt, a mediterrán országok lakói pedig az egészséges táplálkozás, a nyugodt életvitel, a napsütés miatt. S ami igen érdekes, a főváros második kerülete is csatlakozhat a klubhoz. De negatív érdekesség: a második kerületben és a Bodrogközben élők várható élettartama között 10,5 év a különbség ez utóbbiak kárára, amiben az iskolázottság, a jövedelmek mellett a társadalmi pozíció, a kapcsolat rendszer és etnikai tényezők is szerepet játszanak.

Merkely Béla szerint az elmúlt 16 évben a heveny szívizom infarktus, a szívritmus zavar és a szívelégtelenség kezelésében hatalmas fejlődés következett be hazánkban. Az általa vezetett intézetben (Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ) folyó munkát pedig - az eredményei alapján - "budapesti modellként" jegyzik nemzetközi szinten. Egyébként harmincegy ország sorrendjében az intervenciós kardiológiai ellátásban a hatodik, hetedik helyen állunk.

A jó eredmények okait boncolgatva kiderül: a szívizom infarktusnál létkérdés, hogy az elzárult eret mielőbb egy e célra kifejlesztett csőszerű fémháló (sztent) beültetésével kitágítsák. Erre akkor kerülhet sor, ha a beteg 90 percen belül a kardiológiai katéteres laboratóriumba kerül, ami akkor oldható meg, ha gyors az első orvos-beteg találkozás, ha gyorsan kimennek a mentők és elszállítják a beteget. Az ellátásnak e rendszerét 2003-2007 között építették ki hazánkban. Az ország 16 kardiológiai központjában hétnapos, 24 órás szolgálatban fogadják a betegeket. Merkely professzortól megtudtuk: évente 18 ezernél több szívkatéterezést végeznek hazánkban, 12 ezret akut betegeknél, a többieknél tervezhetőek ezek a beavatkozások.

A fiatalok körében egyébként a szívizom infarktus csökkenő tendenciák mutat, ám a negyvenes korosztályban pregnánsan jelen van. A korábbi EU-15 tagállamhoz képest nálunk a 65 évnél fiatalabb korosztályban háromszor több ez a betegség, és hatszor több, mint a franciáknál.

A szívbetegségek gyógyításában jelentős eredményeket ért el a magyarországi orvoslás az új kezelési módszerekkel. Merkely Béla professzor ezek között említette a ritmuszavarokat kiegyensúlyozó beültethető eszközöket, a korszerű pacemakerek, defibrillátorok alkalmazását, amelyek összehangolják a szív működését. Ezek alkalmazását tekintve Európa első harmadában vagyunk. Évente 3500 katéteres beavatkozást végeznek szívritmus zavarok kezelésére (abláció). E beavatkozás során katéter segítségével, rádiófrekvenciás hullámokkal roncsolják a ritmuszavart kiváltó gócot. A 1,5 millió forintba kerülő műtét 90 százalékban definitív (befejezett, végleges) ellátást ad a betegnek. A pitvari ritmuszavaroknál (pitvarfibrilláció) pedig az abláció 60-70 százalékos eredményességgel alkalmazható.

Hogy mit szeretnének még a szakemberek? Lépésről-lépésre, a nemzetgazdaság lehetőségeinek függvényében növelni a szívbetegségek kezelésének esetszámát. De lényeges az emberek hozzáállása és tájékozottsága is a szívbetegségeket illetően. Merkely professzor ezzel kapcsolatosan jó példaként Ausztriát említette, ahol a szívizom infarktus kialakulását követő 60-70 percen belül a beteg megfelelő szakorvoshoz kerül, ez az idő nálunk 3,5 óra. Van remény a javulásra - véli, hiszen a „sógoroknál” 8-10 éve ugyancsak 3,5 óra volt a várakozás. A tudatos egészségmegőrzés eredményeként ma már ott tart nyugati szomszédunk, hogy a páciensek 10 százaléka saját maga rohan az orvoshoz, ha infarktusgyanút tapasztal.

Az emberek egészséghez való viszonyulásában, a prevenciós szemlélet kialakulásában jelentős szerepe van az egészségpolitikának, valamennyi ismeretterjesztésre alkalmas eszköznek, a médiának, de az orvosnak is. S ha erős a társadalmi kohézió és nincs eltúlozva az emberek közötti konfrontáció, az is csak jót tehet a betegségek megelőzésében - toldotta meg Józan Péter.