Két egészségügyi kamara nem elégedett a béremeléssel

A XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencián Szánti Istvánné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg-ellátásért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a diplomás szakdolgozók béremelésébe beszámították a tavalyi béremelést, s így nem azt az összeget kapták kézhez, amiről az előzetes egyeztetéseken szó volt. Ez elégedetlenséget váltott ki az érintettekből - jelentette ki. El szeretnék érni, hogy a bérfejlesztés alapbéresítése ne csak a pályakezdő kategóriában jelenjen meg.

Hozzátette, hogy bizonyos szakasszisztensi területen hiány van, viszont a képzések csak most indulnak el.

Elmondta, egyetértenek azzal, hogy meg kell változtatni a járóbeteg-ellátásban a háziorvosi beutalási rendet. Az egynapos sebészeti ellátásban nincs meg a háttér, vagyis az, hogy amikor a beteget hazabocsátják, ki követi a gyógyulását otthonában. Úgy véli, egyszerűbb lenne az otthon ápolási rendszerek bevonása ebbe a feladatba.

Az érdekképviselet az állami intézményekben való foglalkoztatást részesíti előnyben, mert az kiszámítható - osztotta meg a kamara véleményét konferencia résztvevőivel Szánti Istvánné.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kártyapénz emelése nem feltétlenül jelenti az alapellátásban dolgozók bérének emelkedését, hiszen a kártyapénzt nemcsak bérre, hanem egyéb kiadásokra is fordítják. Vagyis a kártyapénz emelése az alapellátásban nem okoz jelentős változást.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a következő időszak a járóbeteg-ellátás és a fekvőbeteg-ellátás funkcionális integrációja lesz. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az egészségügyi térségi és a közigazgatási határok nem esnek egybe, ezt a tervezéseknél szem előtt kell tartani.

Török Krisztina, a Gyógyszerészeti Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója szerint 2014-ben eredményeket hoznak az intézményrendszerben bevezetett megtakarítások. Hozzátette, a 99 fekvőbeteg-intézmény eladósodási vizsgálatakor az derült ki, hogy "sok intézmény gazdálkodása jó", 30-40 intézmény van, amelyik működtetésébe "bele kell nyúlni", segíteni kell, hogy kikerüljön a nehéz helyzetből.

Paller Judit országos tiszti főorvos arról beszélt, hogy a minimumfeltételek hatósági ellenőrzésekor sokszor szembesülnek azzal, hogy azok vagy nincsenek vagy csak részben vannak meg. Ellátási érdekből bizonyos feltételeket háttérbe szoríthat a hatóság, de arra volna szükség, hogy a statikus szabályozást dinamizálják - magyarázta a tiszti főorvos, hozzátéve, hogy különböző szakterületek képviselőinek ezért együtt kellene dolgozniuk azon, hogy a szabályozást "élővé tegyék".