Kevesebben, kevesebbet vannak táppénzen

Az egészségügyi salátatörvény részeként a parlament a közelmúltban elfogadta az a módosítást, amely szerint a táppénz kiszámításánál megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közti különbség, és az ellátás alapját az adóbevallásban szereplő összeg képezi. A korábbi bevallásra kérhető önrevízió, ami viszont utólag befolyásolhatja a táppénz összegét, akár másfél évvel később is. Ez azt is jelentheti, hogy ha a bevallás hibás, akkor vissza kell fizetni a táppénzt az adóhatóságnak. Aki ezt elmulasztja, annak a gyesből vagy a későbbi táppénzből is levonhatnák a különbözetet (a levonás nem haladhatja meg az összeg egyharmadát). A módosítást 2014. december 31. után kell alkalmazni, az ez év végéig igényelt és megállapított ellátások összegét tehát még nem érinti.

A változtatásra nem költségvetési okokból volt szükség. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb összeállítása szerint ugyanis míg az Egészségbiztosítási Alap táppénzre fordított éves kiadása 2005-től 2008-ig 100 milliárd forint körül mozgott, és 2009-ben csúcsosodott ki 108 milliárd forinttal, 2010-re meredeken, 26 százalékkal csökkent. Ezután is megmaradt az alacsonyabb szint: 2012-ben 57 milliárd, tavaly 60 milliárd forint volt a táppénzkiadás.

Ez természetesen szorosan összefügg azzal, hogy 2005-2013 között a betegállományban lévők napi átlagos száma csaknem a felére, 102 ezer főről 54 ezerre esett vissza, a táppénzes napoké pedig évi összesen 37 millióról 20 millióra csökkent. 2005-ben Egy beteg munkavállaló 2005-ben átlag 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már csak 24-et.

A legtöbbet 2010-ig a 30-34 évesek betegeskedtek (ebben közrejátszhat az is, hogy a beteg kisgyerek mellett is táppénzre lehet menni, évi 84 napot), 2011-től pedig a 35-39 évesek. 2005 és 2008 között legkevésbé az 55 év feletti munkavállalók éltek a táppénz lehetőségével, a következő két évben viszont a 45-49 évesek, 2011-től pedig a 29 év alattiak és az 50-54 évesek.

Az egy táppénzes napra jutó átlagos kiadás, a bérek emelkedésével egyenes arányban 2005 és 2009 között 2420-ról 3101 forintra. Utána, a táppénz összegének csökkentésére irányuló jogszabályváltozások következtében, közel 2700 forintos értéken stagnált 2012-ig, majd 2013-ban 2929 forintig emelkedett. (Az egy napra járó táppénz maximumát 2009 augusztusától a minimálbér négyszeresének harmincad részében, 9533 forintban határozták meg, ezt 480 ezer forintos havi bruttó jövedelem mellett lehetett elérni. 2010-ben 9800 forintig emelkedett a felső korlát majd a 2011. májustól bevezetett szigorítások nyomán 5200 forintra csökkent, a passzív táppénz lehetősége pedig megszűnt.)

A hát- és derékfájás a leggyakoribb ok

Az elmúlt években az esetek 24-28 százalékában valamilyen csont-izomrendszeri vagy kötőszövetet érintő betegség indokolta a betegállományba vételt. A második leggyakoribb ok 17-20 százalékos aránnyal légzőrendszervi megbetegedés volt. A terhesség, illetve szülés miatt táppénzen lévők száma 2010 után jelentősen megnőtt, viszont a mentális betegségeké a 2009-es kiugrás után 9-ről 5 százalékra esett vissza 2013-ra.